Bethlen Naptár, 1962 (Ligonier)
Egyesült Államok - Amerikai Magyar Református Egyház
00 BETHLEN NAPTÁR A keleti körzet Nőszövetségi konferenciája. Carteret, N. J. hitvallásos életét, annak minden vonatkozásában fejlessze tovább, mert hiszen erre csak nekünk adatott meg a szabadság. De ebben még semmiképpen sem merülhet ki egyházunk theológiai vagy hitvallásos szolgálata és bizonyságtétele, mert hiszen egyházunknak mindennapos találkozása van az amerikai protestántizmussal, a nemprotestáns keresztyénséggel s a világ leghatalmasabb, legsokszinübb és leggazdagabb országának társadalmával, melyeknek feltett kérdéseire nekünk is, ma és itt kell választ adnunk. Lehetünk számszerűleg kicsinyek, de önállóságunk és az egyházi szervezetekben való részvételünk örökös felelősség elé állit bennünket. Ennek következtében mind a lelkészek, mind a világiak meg kell találják a helyes utat. Vannak, akik ebből a helyzeti adottságból próbálnak egy kényelmes választ keresni: “addig lesz amerikai magyar református egyház, amig van igény magyar nyelvű szolgálatokra”. Ez épolyan helytelen theológia, mint az a másik, amely, ugyanúgy kiindulva az adott helyzetből, olyan szolgálatot óhajt végezni, hogy mindenben átveszi a nagy felekezetek “ökumenikus theológiáját” és sajnálatosan bizonytalankodik egyházunk sajátos elhivatását illetőleg. Sem a gettóba-zárkózás, sem a teljes “átlényegülés” nem volt hivatásunk és nem lehet célunk. Nincs ott igazi találkozásra lehetőség, ahol egy megmerevedett orthodoxia falaival körülbástyázott egyedül üdvözítő egyházat építenek, de ott sem, ahol mindenben mások példájához igazodunk és magunk számára is értelmetlenné lesz a magyar református egyház. E két kisértés között az Egyház Ura arra hivott el minket, hogy amerikai magyar református egyház legyünk. Nem vagyunk besorolhatók sem a fundamentalista, sem a liberális, sem az ökumenikus irányzatok egyikébe sem, mert mig mindezek csak fundamentális hittételek, vagy a keresztyénség gyakorlati problémáinak vagy az egyház egységének kérdései tanulmányozásában látják a ma theológiájának feladatát, mi megalakulásunk óta valljuk és most is hitet teszünk arról, hogy hitvallásos egyház vagyunk és a klasszikus kálvinizmus alapján az élet egész területére, tehát a hittani tételek mindegyikére is egyforma érvénnyel képviseljük a négyszáz éves magyar reformáció hamisítatlan álláspontját. Határozottan meg kell mondanunk, hogy az ökumenikus mozgalmakban való részvételünk nem jelenti hitvallásos álláspontunk meglazulását. Sőt ellenkezőleg. A számbelileg kicsiny egyházaknak az ökumenikus mozgalmak-
