Bethlen Naptár, 1962 (Ligonier)
Európa
BETHLEN NAPTÁR 129 A DÉLAUSZTRÁLIAI EV.-REF. EGYHÁZ 1961-BEN Gondnok: Somogyi László Igehirdetést felolvasó presbiter: Majláth István Lelkészi állás üresedésben Gyülekezetünknek szokatlan feladatokkal kell megbirkóznia. Valamenynyien menekültek lévén, mind teljesen legalulról kellett, hogy kezdjünk itt, akár 11, akár 4 évvel ezelőtt érkeztünk. Az uj élet elindítása, kiépítése túl sok erőfeszítést és munkát kíván valamennyiünktől s eddig nem sok idő és erő maradt a közösség, az egyház számára. Ebbe a helyzetbe bele is szoktunk, elfelejtkezve arról, milyen sok mindenért tartozunk hálával Isten iránt. Aki pedig nem érez hálát, milyen jogon várhat segítséget elkövetkező nehézségek és nyomorúságok idején!? A gyülekezet tagjai teljesen elszórtan laknak ebben a szélesen elterülő fővárosban, Adelaidban. Se saját templomunk, se gyülekezti termünk s jelenleg lelkészünk sincsen. — Még ezután kell megtalálni a módját annak, hogy a nagy távolságok s szétszórtságunk dacára is élet legyen egyházunkban. Reá kell ébrednünk arra, hogy szolgálatot mástól, mint saját magunktól nem várhatunk Ezt a felelősséget Isten egyedül a mi vállainkra helyezte. Úgy hisszük és reméljük, hogy az Isten iránti hála még átfogja forrósitani ezt a széteső gyülekezetei és a jelenlegi tespedésnek és részvétlenségnek vége szakad. A vetés, az igehirdetés szüntelenül folyik s egyszer csak elérkezik még az áldott aratás is. Arra várunk! TASMANIA Tasmaniaban kb. 350-400 magyar él, részben 1945-ben, részben 1956-ban menekültek. Felekezeti megoszlása az itt élő magyarságnak még csak hozzávetőleg sem ismert, több oknál fogva. Református, illetve protestáns vonatkozásban azért, mert mi olyanok vagyunk, mint a pásztor és akol nélkül maradt bárányok. A sokféle protestáns egyházi szervezet között egy sincs olyan, amely 100 °/oban megfelelne az otthoni református egyháznak, ezért a protestáns magyarok egyéni meggyőződés szerint ezt, vagy azt az egyházi organizációt helyezik előnybe, s ennek megfelelően vesznek részt az egyházközség életében. Van ugyan egy holland Reformed Church itt, azonban a szertartás nagyrészben hollandul folyik, igy a magyar menekültek számára ez nem megoldás. — Megemlíteni kivánom, hogy én a magam részéről a Presbyterian Church mellett kötöttem ki, ezt találván a leginkább hasonlatosnak az otthoni egyházhoz. Egyébként — csupán baráti kapcsolatok révén — 8-10 protestánst ismerek, kiknek hitélete illetve egyházi hovátartozandósága megegyezik azzal, amit a fentiekben már vázoltam. Élő magyar organizáció az Ausztrál Magyar Égésűiét, melynek szerénységem az elnöke, s Tavasz Ferenc református testvérem a pénztárosa. — Az egyesület alapszabálya kizárja vallási kérdések tárgyalását, lévén ezen kivül is elegendő ok, ami az itt élő magyarságot megosztja. Az egyesület kulturális, s ha szükséges, szociális munkát végez. — Rendszeresen megünnepeljük nemzeti ünnepeinket,