Bethlen Naptár, 1961 (Ligonier)
Az Anyaszentegyházról
BETHLEN NAPTÁR 91 EGYÜTTES SZOLGÁLATRA SZÖVETKEZETT AMERIKAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZAK Amikor egy kis csüggedéssel nézünk az evangélikusság amerikai egységének a hiányára, megnyugvással kell tudomásul venni, hogy a szolgálat terén annál biztosabban találták meg egymás kezét ezek a csoportok. Az első világháború után szervezték meg az amerikai evangélikusok első közös szolgálati szervezetüket “National Lutheran Council” (N.L.C.) néven. Ez a szervezet annyira harmonikus munkát végez, hogy sokan arra gondolnak, hogy talán ez lenne egy összefoglaló super amerikai evangélikus egyház. Semmiképpen se tekinthető annak, éppen úgy, mint a Lutheránus Világszövetség, csupán az erők egyesítése a közös szolgálatra. A National Lutheran Council összefoglalja mindazt a szolgálatot, amit az evangélikusok közösen végezhetnek. A háború utáni segélyek, menekültek áthozatala, diák segélyek, katonánink lelki szolgálata, film és rádió szolgálata szinte hős történetei az együttes munkának és eredményeknek. Nem kellene itt másra hivatkoznunk, mint azokra a magyar menekültekre, akiknek ügyét a N.L.C. vagy a jórészt általuk támogatott Church World Service utján végzett, amikor a család ügyét képviselte az államhatóságok előtt és útiköltségeiket fizette egészen az amerikai partokig. Bizonnyal sok magyar testvérünk gondol ezekre az időkre hálával, amikor az amerikai evangélikusok áldozatos segítségével megszabadulhatott hontalanságából és nyomorából. Sajnos, mi magyarok nem mindig vettük ki és vesszük ki részünket ma sem, dacára gyülekezeteink kéréseinek, pedig a mi részünk aránytalanul nagy volt. Ez a National Lutheran Council egyszerűen a szive és karja az amerikai evangélikus egyházaknak, amelyben senki se akarja tudni, hogy melyik egyháztömb ad többet vagy kevesebbet. Talán kivételnek kellene említenünk a Missouri Synodust de ezt is csak olyan értelemben, hogy a szolgálatnak általa vállalt részét önállóan, a N.L.C. keretén kívül végzi. Ilyen munkája például a rádió és TV. szolgálata, mely “The Lutheran Hour” cimen egyike azoknak az adásoknak, amelyet a legtöbb állomás vásárol meg. Ugyancsak az ő szolgálatuk a “This Is The Life”, mely ugyancsak a legnagyobb televíziós programmot képezi, sőt az azt közvetítő TV. állomások száma meghaladja a legnépszerűbb világi müsorszámokét. A LÉLEK EGYSÉGE Talán még generációk fognak eltemetkezni mielőtt az amerikai evangélikusok egysége megszületik. Az is lehetséges, hogy az elválasztó vonalak, mint testvércsaládokat külön egységbe tartó kötelékek mindvégig megmaradnak. Megmaradnak testvéreknek, mint ahogy minden valószínűség szerint csupán testvéri viszonyra vagyunk mi magyar evangélikusok és reformátusok is “predestinálva”. Mindegyik a maga helyén őrizve Sión bástyáit és munkálkodva az Anyaszentegyház szölőskertjét. Mi amerikai magyar evangélikusok néha szégyenkezve kicsiny és erőtlen számunk miatt, mint kicsi csavarok arra gondolunk, hogy talán nem is számítunk ennek az óriásnak az életében. Csak akkor ocsúdunk fel, amikor ez a nagy Egyház letérdepelve imádkozik a magyarhoni egyházi sorsának megváltozásáért. Ilyenkor gyermekként húzódunk hozzá s azt kérjük Istentől, hogy áldja meg munkáját sok ezer gyülekezetében, 31 kollégiumában, 25 teológiáján, szeretet intézményeiben és növelje hitét a további szolgálatra s tegyen vele még sok olyan csodát, mint az idei is volt, amikor a “menekültek esztendejének” munkájára meleg szívvel hozott össze, mint rendkívüli segélyt, több mint egy millió dollárt. Ennek az Egyháznak a nagysága nem szervezetében, mégcsak nem is egységében, nem gazdagságában, hanem kizárólag az ő Megváltójában vetett hitében van. Braehna Gábor, az Amerikai Magyar Evangélikus Konferencia elnöke.
