Bethlen Naptár, 1961 (Ligonier)
Lampérth Géza: "Hegyi Beszéd"
BETHLEN NAPTÁR 21 létéit, ahol épen tudja s ahol nem mindig kapja meg azt az anyagot, amely egészséges irányban táplálhatja vallásos érzületét. Vagy pedig végleg elközömbösödik minden nyomtatott szóval szemben. Tiz, ha nem száz ezreket költünk évente, legtöbbször silány kiállítású, de szükséges nyomtatványokra is, amiket magunk készithetnénk el jobban, olcsóbban is és — saját hasznunkra. h. ) Van országos jellegű Református Egyesületünk, de született reformátusságunk legalább kétszáz ezréből, annak tagsága még mindig csak tiz-ezreket számlálgat. Vagyona ugyan ma már tizenegy millió, de ötször annyi is lehetne. Oka ennék: nincs elegendő önbizalmunk és öntudatunk. i. ) Van Bethlen Otthonunk, amely épen most bővítésre szorul, hogy öregjeinknek elegendő és megfelelő helyet adhassunk, de évekig kell tömi fejünket azért, hogy miként szedjük össze a szükséges anyagiakat hozzá, mert nincs egységes akaratunk. így szép rendjén végig menve az ABC összes betűin tudnánk felsorolni mindazokat a dolgokat, amik meglehetnének, de nincsenek meg, holott a megalkotásukhoz szükséges előfeltételeknek birtokában vagyunk. És ha most, amikor véleményünk és sokak véleménye szerint amerikai magyar reformátusságunk eddigi történetének legkritikusabb esztendeit éli, rá nem eszmélünk tennivalóinkra: elmulasztottuk betölteni azt a küldetést, amit Isten reánk bizott, amikor szabad földre helyezve bennünket a református magyarság alkotó képességének példát mutatni hivatott tényezőivé tett. Életünk eddig, egyes szép alkotásai mellett sem volt sem egységes, sem egészséges. Az akarat egységét kell megteremtenünk ahoz, hogy lélekben is és szervezetben is egységre törekedve teljes egységre juthassunk. Most vagy soha. Mert sem Isten a teremtésben, sem a történelem a cselekvésre alkalmatos időben nem ismétli önmagát. HEGYI BESZÉD Bizony mondom néktek. emberek, Nincs elég szeretet bennetek. Ha mi van is, csak úgy félig az, Nem melegít, inkább fénylik az. Bizony mondom néktek — nézzétek: Csak úgy tesztek, mintha élnétek, Holott örök gyilkos hajszába Kergetitek egymást halálba. Bizony mondom néktek — halljátok: Botorok, csak egymást marjátok, Holott szivetekből vér csepeg S ezer sebtől ég a lelketek. Bizony mondom néktek — lássátok: Önsirotok egyre ássátok, S önkezetek gyúrja a rögöt, Mely vádlón majd rátok dübörög. A nagy Halált félve-félitek, Kis éltetek mégse élitek ... — Nincs bennetek, bizony, emberek, Bölcseség se, nemhogy szeretet. LAMPÉRTH GÉZA
