Bethlen Naptár, 1961 (Ligonier)

Dél-Amerika

BETHLEN NAPTÁR 125 évre ösztöndíjat kapott Bonn theológiai fakultásán. Közben azon­ban részt vesz a Skót Egyház 400 éves jubileumán. Oda, a Knox ünnepségekre, meghívták Brazíliai Református Keresztyén Egyhá­zunkat, így ott a magyar eklézsiát képviseli. Lám ember tervez, Isten azonban sokkal szebben és jobban váltja valóra az Ő terveit. Hisszük, hogy jövendő lelkészünkkel Neki nagy tervei vannak közöttünk, mert így késziti őt elő arra. A lelkész szentelése tehát a tanul­mányútja miatt maradt most el a visszatértéig és csak a segédlelkészi esküjét tette le az európai ut előtt. Ebből az alkalomból az egyháztanács egy szép magyar palásttal ajándékozta meg, amit Vitéz Ferenc psrth amboy-i lelkész volt szives elkészíttetni és Németh Aladár mckeesporti hittestvérünk hozta azt meg számára. Ritmikus éneklés Pár évvel ezelőtt kísérletet tett brazíliai magyar egyházunk saopauloi gyülekezete, hogy bevezesse az uj, 1948-ban kiadott próbaénekeskönyvet. Abban az uj református “zsoltárban”, 500 kiváló ének van, természetesen mind a 150 zsoltár is, mégpedig az eredeti genfi dallammal, ritmikusan. Nagyon sok régi, reformációkorabeli magyar evangéliumi keresztyén ének is benne van. Olyan eredeti, ősi magyar dallamok, evangéliumi szövegek, ame­lyeket a világ nem ismer, sajnos mi magyarok sem, akiknek pedig meg kel­lene ezzel gazdagítania a világ keresztyénéit. A kísérletünk eredménnyel járt, mert a fiatalságunk örömmel tanulja ezeket a ritmikus dallamokat és a zsoltárokból már sokat tud. A főpróbánk a múlt évi Református Világ­­gyűlés volt. Református Világgyülés magyar szemmel A múlt évi naptárban már megemlítettük, hogy itt Brazíliában, Sao Pauloban volt a világgyülés. Hatása azonban olyan nagy volt, hogy újra vissza­térünk reá s folyóiratunk, a brazíliai Harangszó cikkéből ideiktatjuk: “A magyar delegátusok ... Nagyon nélkülöztük az Amerikai Magyar Re­formátus Egyház kiküldötteit. Nem is értjük, hogy ezt a kivételes alkalmat, amelyre mi is nagy áldozatokat hoztunk, az északi testvéreink miért nem használták ki, pedig nekik nagyobb erejök van, mint nekünk. ... Ha már az Amerikai Magyar Református Egyházról beszélünk, nem volt szerencsénk az amerikaiak közé bekerülő magyar delegátushoz sem, dr. Vasady Béla profesz­­szorhoz, mert annyira el volt foglalva a nagy theológiai problémákkal, hogy egy istentiszteletünkön se vett részt. Kipótolta azonban ezt a nagy, testvéreink után való vágyódásunkat, hogy eljött istentiszteletünkre dr. James E. Wagner, aki ugyan nem magyar, de mint magyart mutathattuk be, mert a gondja alatt az Evangelical and Re­formed Church-ben van az Egyesült Államok magyar református gyülekeze­teinek a nagyobbik része. Rév. Wagner nemcsak eljött, hanem prédikált is az ifjúsági istentiszteletünkön, még hozzá olyan meleg érzéssel, hogy azt minden magyar megértette. Aztán eljöttek templomunkba, sok külföldi között, a jugoszláviai Ágoston Sándorné püspökasszony, Buthi Sándor romániai kiküldött, nagyváradi püs­pöki tanácsnok s a szlovákiai dr. Varga Imre, rimaszombati püspök. Nem lehet leírni azokat a lelki élményeket, amit a látogatásuk, szolgálatuk jelen­tett. Sok istentiszteletünk volt a Világgyülés ideje alatt, de mindegyikre zsúfolásig megtelt a templomunk hívekkel s felejthetetlen az igehirdetésük, az Ur asztalánál tett szolgálatuk.” A jövő útja . . . A brazíliai református egyházunknak sok kis gyülekezete van a nagy ország messze vidékein szétszórva. A súlypont, központnak is mondjuk, a Sao Pauloban levő templom és az itt levő gyülekezet. Éveken keresztül ez

Next

/
Oldalképek
Tartalom