Bethlen Naptár, 1960 (Ligonier)
Szépirodalom
BETHLEN NAPTÁR 53 3 havi folyóirat szolgálja a második nemzedékkel együtt 800,000 főre tehető amerikai magyarság érdekeit. A közel egymillió főnyi amerikai magyarságból legfeljebb 400,000 az, amelyik jobban beszél magyarul, mint angolul. Az amerikai magyarság életére különösen két nagy világesemény gyakorolt döntő befolyást. Az első az 1914-1918-as világháború volt, amelynek tragikus kimenetele fizikailag szakította el az itteni magyarságot az óhazától, mivel a visszatérhetést még a Csonkaország területére is lehetetlenné tette. A magyarság ebben a háborúban is éppen úgy részt vett, mintahogy az 1848-as mexikói háborúban már ott volt legalább egy ösmert magyarként Korponai Gábor, a polgárháborúban pedig a már említett impozáns szép számú magyarság. Ott voltak a spanyol-amerikai háborúban is és igy még kevésbé hiányozhattak az első világháborúból. Az ebben a háborúban részt vett magyarság számát 5-6000-nél aligha lehet többre venni. A második világháború a régi amerikai magyarságot lelkileg is elszakította az ősi földtől, viszont a fajtája iránti szeretetben mégis megmaradt. A második világháborúban kerek számban 75,000 amerikai magyar vett részt s a hősi halottak száma százakra rúg. Az elkerülhetetlen beolvadást és elszíntelenedést két bevándorlás tartóztatta fel valameddig. Az egyik az 1945-ös menekültek tábora, amit különösen az jellemez, hogy az majdnem 100 százalékban a régi magyar középosztály, tehát az intelligencia sorából került ki. Amerikába való átjövetelük 1948-1952 közé esik és számukat legfeljebb 18,000-re tehetjük. A második bevándorlás az 1849-eshez hasonlítható. Ennek tagjai a világ bámulatát elnyerő 1956-os magyar forradalom menekültjei. Az itteni magyarságra soha semmi galvanizálóbb erővel nem hatott, mint pontosan ez a forradalom, amely még a legletargikusabb amerikai magyarban is felébresztette a faji és nemzeti öntudatot. Számukat kb. 38,000-re tehetjük. Hogy mennyiben tudnak a régebbi amerikai magyarságba integrálódni úgy az előbbi, mint az utóbbi csoport tagjai, a jövő fogja megmutatni. Annyi bizonyos, hogy az amerikai magyarság története is . tökéletesen igazolja a II. Zrínyi Miklós féle megállapítást, hogy: “Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók.” Az amerikai magyarságot kezdettől fogva a mozgékonyság, a munkaszeretet s a szellemi téren való kiválóság jellemezte. Köteteket lehetne írni magyar sikerekről, különösen pedig a helyüket minden téren, tudományban, iparban, kereskedelemben, gazdaságban mindig megállani tudó magyar szakemberekről. — Az európai magyarság legnagyobb erőtartaléka pontosan az amerikai magyarság, amit az Isten nem véletlenül helyezett ide s amely, ha megmarad küldetés-tudatában, nem hiába élt. — (D. S.)