Bethlen Naptár, 1960 (Ligonier)
Szépirodalom
BETHLEN NAPTÁR 47 MAGYAROK AMERIKÁBAN Köztudat szerint Amerikát Kolumbus fedezte fel 1492-ben. A tény azonban az, hogy Európa és Amerika között a kapcsolat sokkalta régebbi. 896 táján történt, hogy a vikingeknek nevezett normannok Grönlandon keresztül Amerika földjére jöttek. Az expedició vezetőjét Leif Erikson-nak hivták. Emberei között volt egy, akit a vikingek Tyrker-nek neveztek. Ez a Tyrker nem normann volt, hanem magyar. — Honnan vesszük ezt a merésznek látszó állítást? — Abból a történeti tényből, hogy a IX és X. századbeli magyarok és normannok között szoros kapcsolat volt. Azután abból, hogy az európai népek, különösen például a görögök a magyarokat töröknek nevezték. Például a II. Géza által kapott koronán is az a felirat van, hogy: Gejza rex Túr korúm. — Még tovább menve, a Leif Erikson epediciója a mai Észak-Amerika keleti partjának olyan pontján horgonyozott le, ahol szőlő volt. Tyrker volt az, aki ezt feldedezte és izgatottságában —amint azt az izlandi “sagak” elbeszélik — olyan nyelven szólalt meg, amit a normannok nem értettek. A német tudósok persze Tyrkert németnek akarják megtenni, de akkor a normannok a régi germán beszédből valamit csak megértettek volna. Mikor Tyrkert megkérdezték, minek örül annyira, azt válaszolta, ő olyan országból való, ahol szőlő bőven terem. Magyarországon mindig bőven termett. Magyar szempontból tehát vitathatatlan, hogy ez a Tyrker szintén magyar volt, fajtánkból a legelső, aki tudomásunk szerint Amerika földjén járt. Kolumbus legénységében magyar ugyan nem volt, de 1583-ban, amikor a mai Egyesült Államoknak még hire-hamva sem volt, járt itt egy kiváló tudós és költő: Budai Parmenius István, aki Oxfordon tanult és nagy valószinüség szerint református pap lehetett. Ez a Budai Sir Humphrey Gilbertnek, Erzsébet angol királynő bizalmasának volt jó barátja és részt vett a Gilbert által vezetett amerikai hajó-expedicióban, mint az expedició krónikása. New Foundlandra jutottak el és Parmeniusnak egyetlen levele, amit innen küldött Londonba, fenn is maradt. Sajnos Parmenius nem jött vissza Európába, mert az expedició hazatérő útjában viharba került és többek között elsülyedt az a hajó is, amelynek Parmenius volt az utasa. Különben ő volt az első magyar, aki először látott jeges medvét. A legelső állandó jellegű angol település a mai Északamerika területén a virginiai Jamestown volt 1607-ben. Megalapítása körül a főérdem Captain John Smith-é, aki a török ellen magyar szolgálatban harcolt 1600 táján s aki Bátori Gábor erdélyi fejedelemtől elismerő oklevelet is nyert. Jamestown első telepesei között két magyarral találkozunk. Az egyiknek a családi neve Görgényi (Gurganey) volt, a másikról úgy emlékeznek meg a krónikák, hogy Unger, tehát Magyar.
