Bethlen Naptár, 1960 (Ligonier)
Szépirodalom
BETHLEN NAPTÄB 45 A VILÁG REFORMÁTUSAINAK NAGY ÜNNEPE A földkerekség Református Egyházai, mintegy negyvenmillió lélek, köztük három miihó magyar, 1959 julius 10.-én ünnepelték a francia származású, genfi reformátor, Kálvin János születésének 450. évfordulóját. Megemlékeztek róla Vasfüggönyön innen és túl, hálaadó istentiszteleteken, országos zsinatokon, továbbá a Református Világszövetségnek Braziliában tartott világgyülésén. Ám Kálvin és müvei nemcsak egy felekezet, hanem a tiszta demokrácia áldásaiban részesült minden nemzet s a modern szabadságjogokat drágának tartó egész emberiség kincse, az ünnep igy mindannyiunk ünnepe. “Azok, akik Kálvint csak teológusnak tekintik, nem ismerik föl az ő lángelméjének egész szélességét” — mondotta Rousseau a Társadalmi Szerződésről Írott müvében. — Bölcs törvényeinek kiadása, amiben nagy része volt, nem kevesebb tisztességet szerzett neki, mint Institúciója. Bármilyen forradalmat hoz is az idő vallásunkban mindaddig, amig a haza és a szabadság szeretet ki nem alszik, közöttünk ennek a nagy embernek emléke tiszteletben fog tartani”. S ha mi most erről az évfordulóról, továbbá a reformátor Institúció cimü müvének 400. és a genfi Akadémia alapításának 400. évfordulójáról megemlékezünk, — ezért cselekesszük. Fejtegessék a hittudósok, prédikálják ihletett igehirdetésekben lelkipásztorok, amit a pikárdiai reformátor Isten föltétien uraságáról, a megromlott ember kegyelmes megváltásáról, az örök isteni dekrétumokról, az ember elhívásáról és hivatásáról s a legmagasztosabb célért, Isten dicsőségéért való maga-felajánlásáról és maga-feláldozásáról a Szentirás mélységeiből előhozott. Nyomozzák a történettudósok, hogy a franciák meg a hollandok 16. századi szabadságtörekvéseiben, vagy a magyarok vallásszabadságért vívott 17. századi küzdelmeiben a reformáció által felszabadított egyéniség és nemzeti öntudat milyen hatalmas motor volt. De ne feledkezzünk meg róla mi, alkotmányos államéletben, szabadságjogok boldog birtokában, demokratikus nemzeti életkeretben élő emberei a mindennapi Mának, hogy a társadalmi, nemzeti, állami lét ma közönségesnek vett eme javai milyen nagy mértékben származnak e 16. századbeli lelki ébredésből. Nem újat mondott, de felszínre hozta Kálvin s egyházi rendszerében, majd azon túl, a polgári társadalom kormányzásában gyakorlatilag alkalmazta azokat az elveket, melyeket ma, — legalább is a szabad nemzetek és társadalmak világában természetesnek veszünk: Egyrészt az alkotmányosságot, melyre Kálvin bibliai példákkal tanít, hogy se a kormányzók, se a kormányzottak “ne lépjék át
