Bethlen Naptár, 1960 (Ligonier)
Szépirodalom
BETHLEN NAPTÁR 43 ÁRVA BETHLEN KATA IMAKÖNYVE Nők számára készült imakönyv már a kódexek korában. De az első imádságiró nő alig, több mint 250 esztendeje született. Árva Bethlen Kata nemcsak nagy imádkozó, hanem az első női önéletirónk s a magyar irodalomtörténet egyik legrokonszenvesebb alakja. Élete sokszor oly szomorú folyásának elbeszélését igy kezdi: “Születtem ez nyomorúsággal teljes világra az én Istenemnek jótetszéséből, Bonyhán, 1700-ik esztendőben, Szent András havának 25-ik napján.” Apját 8, anyját 18 éves korában vesztette el. 19 éves korában már ő is az özvegyek sorába került; 32 éves, amikor második ura is meghal mellőle. Első két gyermekét erőszakkal elveszik tőle, az akkori kegyetlen vallásügyi törvények alapján, hogy apjuk vallásán neveljék. Másik három gyermekét egyetlen év alatt veszítette el. Ettől fogva nevezte magát Árvának ... Mélyen hivő vallásosságában minden csapás lepereg róla. Istenbe vetett hitét ezek után sem tudja megtörni semmi: sem a betegség, sem gyermekeinek hálátlansága, sem a családi pörök, a pestis, a tűzvész, sem a jégverés. A sürü csapások között igy imádkozott: “Adj nékem kedves és szent akaratod szerént való békességes tűrő szivet, hogy legkisebben is a te szent Felséged ellen ne vétsek. Én lelkem rejtsd el magadat a Jézusnak mélységes sebeibe és nyugodjál ott.” A gazdasszonykodáshoz mindenkinél jobban értett: a konyhához, a kertészkedéshez, a szövéshez, a hímzéshez, a gyertyaöntéshez; sőt a gyümölcsoltáshoz s még a papirmalomhoz is. Orvosi tudása a kor magas szintjén állott. Ennyi tudásával s nagy jövedelmével sok jót tett. Ezért irta végrendeletében: “Pénzem ritkán vagyon énnékem; ami kezemhez jött is — minthogy csak sáfár voltam benne, én bizony soha azon nem igyekeztem, hogy világi kincset gyűjtsék, minden kívánságom csak a jövendő és örökké megmaradandó kincs lévén — elköltöttem.” Áldozatkészségének négy nagy célja volt: a szegények segítése, az iskolák fenntartása, az egyház támogatása és a tudományos élet istápolása. Húsz gyülekezetei támogatott. Értékes könyvtárát a kollégiumokra hagyta. Istenes élete igy tükröződik imáiban: “Bizony szomjuhozik az én lelkem az én Istenemhez, ahhoz az erős Istenhez, a ki énvelem ennyi ki nem irható, annál is inkább meg nem hálálható irgalmasságát közlötte. Oh, Uram, adj erőt énnékem erőtlennek. Tartsd meg továbbra is ezt a kegyelmedet én nálam s neveljed minden napon nagyobb mértékre. Ne vess el engem, sőt ne is tekints az én sok gyarlóságimra. Nézz mindenkor a te szent Fiadnak tökéletes elégtételére, és azért engedd, hogy kevés