Bethlen Naptár, 1960 (Ligonier)
Egyesült Államok - I. Krisztus Egyesült Egyháza Magyar Egyházkerület
206 BETHLEN NAPTÁR 1934-ben a Lelkészegyesület elnökévé választották és szerkesztette a “Pásztortüzek” c. időszaki közlönyt. Lancasterben Magyar Alapot létesített és az első 6 évben több mint 100,000 mérföldet utazott, előadásokat és prédikációkat tartott a lancasteri magyar tanszék és a diákok részére ösztöndíjak érdekében. Szerkesztette a “Lancasteri Levelek”-et. Lefordította magyarra és kiadta az Egyház uj alkotmányát és törvényeit. 1940-41-ben a 25, 40, 50, 100 és 350 éves Jubileumi Emlékkönyvet szerkesztette és adta ki. Közben számtalan prédikációt, előadást és beszédet tartott magyar és angol nyelven. Nincs egyetlen lelkipásztor magyar Amerikában, aki annyi cikket és levelet irt volna, aki annyit utazott volna és annyi gyűlésen és konferencián vett volna részt, mint Dr. Tóth Sándor! Szeret és tud szépen Írni. Az irás olyan szükséglet a számára, “mint a muzsikusnak a fütyürészés.” írásait a Biblia zamatja járja át. Mi, a volt diákjai, az “Urunk” és “roppant” szó használatát eltanultuk tőle. Genf nagy hatással volt rá. “Kétségtelenül a magyar kálvinizmus kifejezője.“ Ki tudná megmondani, hogy hány jegyzőkönyvet, jelentést, határozai javaslatot, kiáltványt, beadványt, kérvényt, dolgozatot stb., stb. irt Dr. Tóth Sándor? “Pillanat alatt áthevülő természete, rendkívül gyors fogalmazó és bámulatosan könnyed kifejező ereje egyik legértékesebb jellemvonásában, szónoki tehetségében válik nagy művészi erővé.” “Nem egyoldalú genie, aki egyik téren csoda, más téren nyomorék.” “Sok mindent egyformán ismer és szeret; az életet és a világot egészében látja és ábrázolja, vetíti, írja le, vagy mondja el.” Még csak annyit, hogy első felesége 1931- ben halt meg. Három gyermekük volt: Sándor, Magdus és Erzsiké. Másodszor 1938 nyarán nősült meg és most már többszörös nagyapa. * * * Dr. Tóth Sándor mint keresztyén lelkipásztor, egyházi szónok, református teológus, tanító, tanár, szervező, iró, vezető egyéniség, barát és ember sok barátot szerzett magának. Sokakat az önmagát adó, a gátlásokat és megkötöttséget nem ismerő, a Krisztusért, az Egyházért, a hitéért és fajtájáért lángoló és égő jellemével, tudásával és szivével nyert meg barátaiul! Amig egy-egy ilyen ember “életünk tényezőjévé lehet, addig nincs okunk félni vagy kétségbeesni.” Mi most Dr. Tóth Sándorban a keresztyén lelkipásztort, a tudós teológust, a kiváló egyházi szónokot, a tudós tanárt, az ügyes szervezőt, a kiváló irót, a mindenfelé ismert vezető egyéniséget, a jó amerikai magyart, a református keresztyént, a hűséges barátot, a fáradhatatlan, sokat dolgozó embert, Krisztusnak alázatos és hűséges szolgáját, Egyházkerületünk 75 éves, de még mindig friss és fiatalos tagját ünnepeljük! Isten éltesse őt még sokáig! Dr. Böszörményi M. István
