Bethlen Naptár, 1959 (Ligonier)
Szépirodalom
46 BETHLEN NAPTÁR Mit adott Kálvin János a magyarságnak? 1959 julius 10-én lesz 450 éve, hogy az Úristen az Ur Jézus Krisztus legnagyobb igemagyarázóját Kálvin Jánost elküldte a franciaországi Noyonba. 54 évet 10 hónapot és 17 napot kapott ajándékba a nagy reformátor ezen a földön. 24 éves koráig tart az előkészület a nagy szolgálatra. 31 év marad hátra, hogy átformálja a világot, hogy a Szentirás könyveit a János apostol két utolsó levele és a Jelenések könyve kivételével végig magyarázza. 26 éves korában már a világ legnagyobb theológusa, amikor megirja (1536) hatalmas müvét: Tanitás a keresztyén vallásra, vagy idegen szóval az Institutio cimü munkáját, amelyről egy magyar ember (Túri Pál) irta és a nyugati világ emlegette vers igy szól: “E könyvnek párját — kivévén az apostolokéit Egy század sem szült eddig a Krisztus után.” Az apostolok után Kálvin Krisztus evangéliumával átformálja a világot. Élete nagyobb része betegségben telt el, több betegség kinozza egyszerre, ez a keresztekkel telerakott élet harcból, munkából, szenvedésből és sok szomorúságból áll. Jogásznak tanul és a Szentlélek theológusa lesz. Az értelem józan embere, és az apostolok után a Szentlélek őt használta fel legjobban eszközeként. 60 fólió kötetet tesz ki munkája, nem számitva bele leveleit, amikkel elárasztotta a világot, tanitott, felvilágositott, vigasztalt és bátoritott vele. Korának legnagyobb gondja az ő vállán nyugszik. Az első ember, aki menekültek minden gondját felveszi. Harcolt egy roppant hatalom ellen: a középkori Róma ellen, de ugyanakkor az emberi gonoszság ellen. Hetente 3 napon át tanitja a jövendő lelkipásztorokat. Minden második héten minden nap prédikál, minden péntek este irásmagyarázó felolvasásokat tart, elnököl gyűléseken. Genf városában tölti el életét, pedig sohasem akart odamenni, szinte irtózva félt tőle, de elment oda, mert Isten hivó szavára ment. Genfet a világ fővárosává tette. Nem emberi igába, hanem Krisztus igájába hajtja ezt a várost s ez a legszabadabb város a világon Kálvin korában s minden menekült álmai városa. Soha nincs egy szabad perce. Gyertyaként ellobogó élet, nincs ideje alvásra, naponta egyszer étkezik, néha 36 órán át böjtöl, órákat tölt térdén imádságban. A nagy aszkéta úgy él mint egy madár, de lelke dús kincseivel Európát és később Amerikát is táplálja. 12 éves korában már tonzurát nyírnak hajába, kápláni jövedelmet kap, de Róma pilléreit senki sem rázta meg úgy, mint ő. Senkit sem gyűlölnek úgy mint őt, de senkit sem szeretnek barátai, követői, mint őt. Szelíd, halkszavu ember, nagy igehirdetése többször köhögésbe full, vagy felbuggyanó vére halkit ja el s ez a félénk ember a Bibliával a kezében az őskeresztyén népek után kitermeli a mártír hadseregét. Az őskeresztyének után annyi vér nem folyt ki, annyi mág-
