Bethlen Naptár, 1959 (Ligonier)
Egyesült Államok - III. Amerikai Magyar Református Egyház
BETHLEN NAPTÁR 255 A Warrenvillei Független Református Gyülekezet 1956-ban. küldötte ki állandó jellegű lelkipásztornak, aki egy évig szolgált a gyülekezetben. Távozása után, 1956 augusztus 1-én, hivatalos felkérésre Nt. Urbán József volt esperes, aki a United Aircraft Corp. egyik közeli telepén tölt be állást, ment ki Warrenvillere isteni tiszteletet tartani. Isteni tisztelet után kérték a hivek, hogy rendszeresen szolgálja be a gyülekezetei s e kérést rövidesen rendes lelkészválasztó gyűlési határozattal pecsételték meg, — amit az Egyházmegye is megerősített. Ezidő szerint Nt. Urbán József a gyülekezet rendes lelkészi jelleggel biró beszolgáló lelkésze. Rövid szolgálati ideje alatt a gyülekezet a megerősödés és életrevalóság jeleit mutatta fel az egész vonalon. A választók névjegyzékén a korábbi 32 helyett 60 név szerepel, a templomlátogatás határozott emelkedést mutat, a hivek a templomot és környezetét megszépítették s a múlt éven tetemes építkezést végeztek; a templom alatti helyiséget szép teremmé alakították, ártézi kutat furattak s egy uj épületszárny hozzáadásával konyhát, mellékhelyiségeket és egy irodának megfelelő szobát építettek. Az áldozatkészség oly mértékben nyilvánult meg, hogy a Református Egyesület által megszavazott kölcsönt nem is kellett igénybe venni az építkezésre. Az 1958. év célkitűzései között első helyen az a közgyűlési terv szerepel, amely szerint november közepén 30 éves jubileumot ül a gyülekezet s azt a templom belsejének rendbehozása és kifestése után templomszentelési és orgona-avatási ünnepséggel kívánja összekötni. A warrenvillei gyülekezet Magyar-Amerika egyik legrögösebb terrénumán mutatta fel az élniakarásnak e kétségbevonhatatlan jeleit. A Providencetől Bristolig terjedő hosszú területsávon szétszórtan élő híveknek nagy utat kell tenniök, hogy összejöhessenek Isten imádására és a magyar református hitélet gyakorlására. Nagy részük el is jön vasárnapról-vasárnapra. Hogy a jövő mit tartogat e maroknyi nép számára, teljes bizonyossággal senki sem mondhatja meg. Aggodalmat keltő jelenség gyanánt megemlíthető, hogy a régebbi rendszertelen lelkészi szolgálat miatt sokan a hozzájuk legközelebb lévő ame-