Bethlen Naptár, 1959 (Ligonier)

Egyesült Államok - I. United Church Of Christ

BETHLEN NAPTÁR 161 aminek jogfolytonosságát legfőbb egyházi gyűléseink is elismerték, hálásan megállapítottuk, hogy annak kikötéseit úgy a régi Reformed Church, mint a mostani közegyházunk, az Evangéliumi és Református Egyház, pontosan betartották, sőt sokkal több önkormányzati jogkört biztosítottak számunkra, mint amennyit annak a szerződéses megegyezésnek az alapján jog szerint el­várhattunk! Azt a tárgyalást, amit Egyházunk ez áprilisi gyűlésen elkezdett, csak az ősz folyamán fogjuk befejezni, de már is tisztán láthatjuk, hogy autonómiánk vagyis egyházkerületi önkormányzatunk a jövőre nézve is teljes mértékben biztosított! Szerintem, aki ebben sohasem kételkedtem, ennél a megállapításnál sok­kal fontosabbak lesznek azok a következmények, amiknek most kivánok han­got adni. — Amikor készségesen elismertük, hogy Egyházunk teljes mértékben meg­felelt az imént említett szerződésben magára vállalt kötelezettségeknek, sőt többet is tett azoknál: ugyanakkor fel kellett vetnünk azt a kérdést is, hogy hát mi megfeleltünk-e azoknak a kötelezettségeknek, amik e szerződésből kifolyólag reánk hárultak? Bármennyire fáj is ez, ki kell mondanom, hogy az én látásom szerint nem feleltünk meg! És éppen Egyházkerületünk hibá­jából, amire most rá kivánok mutatni! Eljött az ideje, hogy mi is meglássuk a palotánk falán fenyegető Írást: “megmérettél és hiányosnak találtattál.” Hadd hívjam fel hát közgyűlésünket, hogy tartsunk szigorú önvizsgálatot! Mi az a teljesítmény, amit Egyházkerületünk most végez? Évenként egyszer gyűlést tart, amelyen a tisztviselők és bizottságok je­lentéseit meghallgatják. Ha e jelentések csak az előző évről, tehát a múltról szólnak: azokat legtöbbször tárgyalás nélkül elfogadják és a jegyzőkönyvben kinyomtatják. Ha van bennük olyasmi is, amit a következő esztendőben, tehát a jövőben, kellene megvalósítani, akkor már többet vagy kevesebbet tárgyal­nak is róla, de aztán az elfogadott megállapodással együtt megint csak a jegyzőkönyvbe belefoglalják és annak a betütömegébe beletemetik. — Mert egyéb aztán csak egy esetben történik vele: akkor, ha az közigazgatási ügy, amit a kerületi tanács vagy az elnök el tud intézni. Mert jelenleg közgyűlés­től közgyűlésig egyházkerületünknek csak ez a két szerve működik. — Bizott­ságaink — talán egynek vagy kettőnek kivételével — nem működnek. — Következésképpen a közgyűléseken meghozott határozatok ott maradnak a jegyzőkönyv papirosán, kinyomtatva, eltemetve. — Méltán merült már fel az a kérdés, hogy érdemes-é minden évben össze­jönnünk, tömérdek időt és pénzt eltékozolunk, ha gyűléseinknek nincsen semmi végrehajtási ereje? Anyaszentegyházunk különböző tanácsokat és egyéb szerveket tart fenn, hogy azok a mi keresztyén életünknek különböző gyakorlati megnyilatko­zásait sugalmazzák és irányítsák. — Nézzünk csak meg ezek közül egyet vagy kettőt. •— A föld különböző részein hét országban tartunk fenn pré­dikáló, tanító és gyógyító missziói állomásokat, amikkel Jézus nagy paran­csolatának kívánunk eleget tenni. — Ezeknek a fenntartása, munkásokkal és minden szükséglettel ellátása folytonos pénzáldozatba kerül és örökösen éber összeköttetést kíván. — Ez a Board of International Missions, a Nem­zetközi Missziói Tanács feladata. Ez a Tanács is, csak úgy mint a többiek, állandóan pontos és kimerítő jelentéseket tesz a munka minden ágáról és szükségletéről, és annak ellátásába igyekszik bevonni az egész Egyház teljes tagságát. — Jelentésük el is jut Egyházkerületünkig, csak úgy, mint a többi harminchárom Egyházkerülethez. De minálunk aztán el is akad: a mi Egy­házkerületünk nemzetközi missziói bizottsága (vagy talán csak az elnöke vagy előadója) áttanulmányozza a Tanács jelentését és ir róla egy annál

Next

/
Oldalképek
Tartalom