Bethlen Naptár, 1959 (Ligonier)

Ausztrália

BETHLEN NAPTÁR

151

Kálvin Gyermekotthon, Fitzroy. Növendékek, lelkész és felesége.

Elhangzott a kivánság, hogy be kellene vezetnem az angol nyelvet a magyar istentiszteleteken és a konfirmációnál a Heidelbergi Káté helyet használjam a Westminsteri Konfessziót.

Ebben a pillanatban sem az ausztrál presbiteriánus egyház vezetősége, sem a vezetésem alatt levő victoriai magyar ev. ref. egyház vezetősége nem tudja pontosan mi volna jobb: beolvasztani a magyar egyházat az ausztrál egyházi életbe, vagy független magyar református egyházzá kifejleszteni?!

Akik a teljes asszimilálódás mellett kardoskodnak, indokaik: a jövő generációt nem lehet állandó bizonytalanságban tartani és félmagyar-félausztrál embereket nevelni; a magyarság nem birja a lelkésztartás, egyházi épületek, intézmények terheit magára hagyva viselni.

Másrészt azok, akik a függetlenség hivei, missziót látnak abban, hogy független magyar református bástyává épüljön a jelenleg Ausztrália legerősebb magyar központjában élő Victoriai Magyar Református Egyház.

Ebben az esztendőben mindenképen eldől, mi lesz a jövő útja.

1949-ben zömmel érkezett magyarság kivánsága az volt, hogy a lelkésze segitse a letelepedéshez. Melbourne egyik külvárosában százharminc telket vásároltunk (Essendon Tullamarine) azzal, hogy -ott megvetjük az egyház alapjait, magyar várost épitünk templommal iskolával patikával és mészárszékkel meg kaszinóval. Sikerült a házépítéshez kormánysegélyt kijárnom és rövidesen megalaki-