Bethlen Naptár, 1959 (Ligonier)
Az Anyaszentegyházról - Közép-Európa
BETHLEN NAPTÁR 99 A következő években az 1948-as egyezmény alapján, de annak sok megszegésével alakult a református egyház sorsa. Állami részről ennek biztositéka lett volna az uj, 1949-es népköztársasági alkotmány, amely garantálja “a polgárok lelkiismereti szabadságát és a vallás szabad gyakorlását”. Ez azonban számtalan esetben csupán Írott elv maradt. A hitoktatásra való jelentkezés zaklatással egybekötött megnehezítése, az egyházi ifjúsági munka elnyomása, a vallásos kiadványok példányszámának nagyfokú korlátozása, lelkészek ellen alaptalan vádakkal megindított eljárások, lelkész-, gondnok- és presbiterválasztásoknál politikai nyomás gyakorlása, de főképp a híveknek vallásuk gyakorlásában megfélemlítéssel való akadályozása minden volt, csak nem a vallás szabad gyakorlása elvének tiszteletbentartása. Az itt említett sérelmek egy részét lehet túlbuzgó helyi pártfunkcionáriusok terhére Írni, a tényeken és a vallásszabadság elvének megsértésén ez azonban mitsem változtat. Belső életében a református egyház tovább kereste Igeszolgálatának útját, amint arra már fentebb utaltunk a “Testvéri Üzenet”tel kapcsolatban. Az egyház előtt ismételten felmerült az a sorozatos döntéseket igénylő kérdés, hogy mi az, amit Isten a magyar református egyház életében megítélt s amit tovább őrizni bűn, de ugyanakkor hogyan tud őrizkedni attól, hogy az uj helyzethez az Istentől rábízott valódi értékek feladása árán alkalmazkodjék. Egyházi irodalmi téren a háború után hamar megindult “Élet és Jövő”, majd “Az Ut” cimü hetilapok s a “Református Egyház” cimü hivatalos lap a háború utáni idők kiemelkedő magyar református időszaki sajtótermékei. A többi hazai protestáns egyházzal együtt kerül kiadásra a külföldre irányított kőnyomatos, a “Hungarian Church Press”. Legfigyelemreméltóbb mégis a hosszú idő óta készülőben volt uj bibliarevizió befejezése, valamint uj gyülekezeti énekeskönyv összeállítása. 1958-ban indultak meg a “Theologiai Szemle” és az “Egyháztörténet” cimü tudományos folyóiratoknak uj folyamai. Az Egyházak Világtanácsa és a Református Világszövetség munkájában ugyancsak élénken vett részt a magyar református egyház. Hivatalos kiküldöttei résztvettek a világ különböző részein tartott nagygyűléseken és bizottsági üléseken. Ennél azonban fontosabb az, hogy az evanstoni világgyülést megelőző tanulmányi munkában a magyar reformátusok olyan kitünően vették ki részüket hogy az nemzetközi teológiai elismerést váltott ki ilyen és hasonló kijelentésekben: “Egy tagegyház sem foglalkozott komolyabban és mélyrehatóbban az ökumenikus tanulmányi feladat előkészítésével, mint a magyar.” Nevezetes, hogy az Egyházak Világtanácsa központi bizottsága 1956. évi ülését Magyarországon, Galyatetőn tartotta. Az 1956-os októberi forradalom természetesen érintette a református egyházat is. Amint a politikai életben egyre erősödő hangok