Bethlen Naptár, 1958 (Ligonier)
Amerikai Magyar Református Egyesület
BETHLEN NAPTÁR 95 szajkózzák a vörös farizeusok által beléjük vert “jelentéseket és tiltakozásokat”, egyenesen kötelessége minden szabad földön élő magyarnak, de első sorban a döntés lehetőségét kezében tartó leghatalmasabb birodalom, az Egyesült Államok magyar származású polgárainak, hogy porba tiport szülőföldünk ügyét képviselje a kulturvilág közössége előtt. Nem véletlenül tartattunk meg ezen a földön, az Úristen rendelt ide bennünket a világmagyarság utolsó szabad őrbástyájára virrasztókul. Vannak, akik magyar jellegzetes tulajdonságainkhoz és szokásainkhoz való ragaszkodásban amerikaiságukat látják veszélyeztetve. Itt természetesen nem azokra az aránylag kevesekre gondolunk, akik ideérkezésük másodnapján elszántan “asszimilálódni” kezdenek szegényes fantáziájuk szülte valamiféle “amerikai átlagember”-hez, aki kizárólag rikító nyakkendőt visel gummit rágcsál még álmában is, az igen szót “kiókézta” a szótárból s még a ház végére is csak hajónagyságu autóban képes elfáradni. Az ilyenekkel, akik itt tartózkodásuk néhány éve után már “keresik a magyar szavakat” ha szándékuk ellenére belénk ütköznek, noha Shakespeare gyönyörű nyelvét csak gyötörgetni tudják, nincs sok tárgyalni valónk. Azok érdekében azonban akik ugyanolyan komolysággal tették le amerikai állampolgársági esküjüket, mint amilyen keservesen szakadtak el az ősi földtől és amerikai kultúrkörben nevelkedett másod és harmadgenerációsaink kedvéért hadd nézzünk szembe egyszer ezzel a kényes kérdéssel: lehet-é jó magyar érzésű ember valaki anélkül, hogy az amerikai polgárbecsülete rovására esnék? A világ csaknem minden országát egy valamilyen fajta lakja. Az oda kivándorlóknak az ország lakóihoz való tökéletes hasonulása igy érthető követelmény s minthogy az asszimilálódás az első generációnál szinte lehetetlenség számba megy, az újonnan jöttek kisebbnagyobb fokú lelki hasadása kézenfekvő. Az Egyesült Államok meggyőződésem szerint, az egyetlen, ahol nem kell szivet is cserélnie annak, aki hazát cseTélt. Az indián őslakosságot csaknem kiirtották. Népessége jelenleg a világ minden fajtájából tevődik össze s az emberutánpótlás a bevándorlás utján egyre tart. Az egyes alkotó népelemek jellegzetessége a kétségtelenül nagy keveredés ellenére legtöbb esetben még jól felismerhető. Ez a különleges helyzet magyarázza, hogy az Egyesült Államokban a világ minden kultúrkörének hatásai felfedezhetők, civilizációját pedig a legkülönbözőbb nemzetekből származó géniuszok emelték a mai hallatlanul magas fokára. Az eddig elmondottak miatt rendkívül nehéz ha ugyan nem lehetetlen egy olyan átlagember elképzelése, aki amerikai típusnak volna nevezhető. Minden kiegyenlítő fajtakeveredés ellenére fizikai tudajdonságokban és lelkialkat tekintetében különböző csoportokra bukkanunk, amelyekben sok közös, tehát tipikusan amerikai vonása között első helyen találjuk a türelmet mások szokásai iránt és az uj hatások felvételére való állandó készséget. Aminthogy nincsen egyet-
