Bethlen Naptár, 1958 (Ligonier)
Szépirodalom
60 BETHLEN NAPTÁR Mi más lenne a magyarázata annak az elemi erejű vágynak, amely az elmúlt években tömegeket tett az igazi kultúra látogatóivá, rabjaivá és mindenekelőtt hajtott az olyan templomok felé, ahol Ige és nem politika hangzott. Ez a magyarázata annak, hogy a magyar nép egy emberként állott talpra a forradalomban és ezrek és ezrek dobták oda fiatal életüket az emberhez méltóbb életért. Ezeket a fiatalokat tiz éven át materialista világnézetre nevelték, de nem fogott rajtuk. Hittek abban, hogy az élet nem a halállal végződik és “nincs annál nagyobb szeretet, mint ha valaki életét adja az ő barátaiért”. A Keletet és Nyugatot elválasztó vasfüggöny mellett van egy emberi lelkekben húzódó “vasfüggöny” is. E függöny egyik oldalán vannak azok, akik életük értelmét és célját tisztán és csupán az anyagi jövedelemben, a vagyonban látják, akik számára az Egyház, a vallásosság is csupán az ehhez vezető ut, társadalmi ténykedésük szintere vagy jobb esetben ösztönös palástolója a lelkiismeret háborító gondolatoknak. Mások oldalon azok vannak, akik lelkében kiapadhatatlan vágy él a teljes ember élése után, az Istenből és állatból gyúrt ember anyagi és lelki életének dinamikus élése után. Akik sóvárogva várják az Isten fiainak megjelensét. Ki tudná megmondani, hogy hol húzódik ez a lelki vasfüggöny? Vájjon Keleten, avagy Nyugaton vannak-e többen a lelki oldalon? Kiss Sándor KÖVESSÜK ŐT Nincs nála Istenibb lény a világon, Nincs nála szeretöbb és szenvedőbb, Haladjunk tiszta szívvel Előtte nincs különbség. Ember: ember! A szivet nézi, a rejtett redőt! Keze csak áld, csak simogat, nyomdokában Kövessük Öt! de nem ver, Kövessük Őt! Nagy leikéből a jóság fénye árad, S napként világit minden bu előtt Egész valója irgalom, bocsánat, Kövessük Őt! Nehéz utjának tövis a virága, De példájánál nincs nagyobb, dicsőbb, Amerre jár, — akár a Golgothára, — Kövessük Őt! ENDRŐDI SÁNDOR
