Bethlen Naptár, 1958 (Ligonier)
Az Anyaszentegyházról - Kanada
no BETHLEN NAPTÁR A KANADAI MAGYARSÁG ÁLTALÁNOS- ÉS REFORMÁTUS EGYHÁZI TÖRTÉNETÉNEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE Bár jóval korábban is éltek szórványosan magyarok Kanadában, a nagyobb arányú csoportos bevándorlás a XIX. század vége felé vette kezdetét. Az első csoport az Észak Amerikai Egyesült Államok területéről érkezett Saskatchevan tartomány úgynevezett “Home-Stead” olcsó földekre, melyeket a kormány és a vasúttársaságok árusítottak negyed szakaszonként 10 dolláros áron. Igen mostoha körülmények között ezeken a földeken kezdte meg a honfoglaló rögbontást ideérkezett “Pioneer” magyar népünk. Röviddel utána külömböző telepitő társaságok, a Kanadai Kormány hozzájárulásával Magyarországról toboroztak kivándorlókat, de sokan voltak a korábbi telepesek között olyanok, akik maguk hozatták ki hozzátartozóikat, falubeli barátaikat ezekre az olcsó földekre, kiknek legnagyobb része Saskatchevan tartományban, de csaknem teljes számban a nyugatkanadai tartományokban telepedett le. Az első világháború előtti magyar kivándorlók száma meghaladta a 25-30 ezer lélekszámot. Idő múltával úgy a régebbiekből, mint az újonnan érkezettek közül sokan a kelet kanadai tartományokat választották állandó tartózkodási helyüknek, akiknek száma a vesztett első világháború borzalmas következményei kényszerítő hatásaként kivándoroltakkal kb. 60 ezerre növelte fel a kanadai magyarság számát. A harmadik kivándorlási kategóriába azok a magyar kivándorlók tartoznak, kik a második vesztett világháború, és az orosz megszállás következményei elől voltak kénytelenek elhagyni a szeretett magyar hazát. (D.P. csoport.) A negyedik kategória az 1956 októberében megindult forradalom, és dicsőségesen megvivott szabadságharc gyászos befej ezése-vérbefojtása után kiszököttek táborából Kanadába befogadott 34 ezer magyar. (Refugee Csoport.) Ezeknek az újonnan érkezett magyaroknak a számával a kanadai magyarság létszáma meghaladja a 100-110 ezret. Az észak amerikai magyarsághoz hasonlóan, Kanada magyarsága is első dolgának tekintette egy házilag szervezkedni. Majd későbben társadalmi, kulturális, és gazdasági vonalon is megalakitotta szervezeteit. A kezdeti időkben nagyon sok egyházi, és világi vonalú szervezkedés szűnt meg, alakultak újabbak aszerint, amint az életlehetőségek hulláma ide-oda sodorta magyar népünket. Időbe tellett, amig állóképes közösségek képesek lettek maradandó egyházakat, és világi szervezeteket alakitani. Számarányhoz viszonyítva Kanada magyarsága szívós munkájával, hagyományaival, tudásával, és kultúrájával a legelsők közé küzdötte fel magát a nemzetiségi csoportok között. Úgy a mezőgazdaságban, mint az ipari, erdő, bánya, gyári munka, valamint a maga
