Bethlen Naptár, 1958 (Ligonier)
Az Anyaszentegyházról - Európa
BETHLEN NAPTÁR 103 landó istentiszteleti helyeit, elsősorban nagy városokat, és visszatérőn tartott rendszeres istentiszteleteket. Másutt — például Angliában — egy nagy istentiszteleti központ alakult ki (London), vidéken alkalmanként tett látogatásokat a lelkipásztor. Ismét másutt — Hollandiában — sehol sem volt oly tömegű magyar reformátusság, hogy istentiszteleti központok alakulhattak volna ki; az itteni szolgálat elsősorban egyéni pasztorációban állott. Tengerentúl Északamerikában, Kanadában és Braziliában kész magyar református gyülekezetek fogadták a bevándorlókat, Argentinéban a régi missziói állomás mellett a bevándorlók uj gyülekezetei alapítottak, amely később egyesült a régivel. Ausztráliában teljesen uj gyülekezetek vagy gyülekezeti csoportok alakultak. Ausztriában és Németországban a kivándorlás következtében természetesen erősen megfogyott a magyar reformátusok száma; a régi istentiszteleti központok nagy száma alig néhányra csökkent s a gyülekezetek összetétele is megváltozott: az addig túlnyomóan ideiglenesen ott élő, kivándorlásra váró menekültek gyülekezete átalakult a részben végleg letelepedett, részben életkor vagy egészségi állapot miatt kivándorlásra nem számíthatók gyülekezetévé. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy e lelkigondozó szolgálatok eleinte reformátusokat és evangélikusokat (luteránusokat) egyformán magukba foglaltak. Az evangélikusok még 1950 előtt külön szervezkedtek Németországban. Ennek jelentős oka az is volt, hogy a Luteránus Világszövetség külön támogatásban részesítette az evangélikus lelkipásztorokat és e szervezettől gyülekezeti szervezés tekintetében is több segítséget kaptak az evangélikusok, mint a reformátusok az Egyházak Világtanácsától. így történt azután meg az is, hogy a Buenos Aires-i közös gyülekezetből is kiváltak az evangélikusok, Venezuélában pedig éppen az történt, hogy mivel a reformátusok hiába igyekeztek lelkipásztort kapni, az evangélikusok viszont kaptak Világszövetségüktől, a református gyülekezet, bár külön presbitériummal, de az evangélikus lelkész pásztorlása alatt működik. Anyagi támogatás tekintetében e református missziói alakulatokat vagy az Egyházak Világtanácsa segítette vagy a befogadó országok református (presbiteriánus) egyházainak missziói szervei támogatták, mint Angliában az Interchurch Aid, Svájcban a Hilfswerk der Evangelischen Kirchen der Schweiz (ennek központja valamint St. Gallen-i osztálya), Hollandiában a Hervormde Kerk és Gereformeerde Kerk, stb. 1950-re kialakult az addig Nyugatra menekültek világba való szétszórattatása és nyilvánvalóvá vált az is, hogy a vasfüggöny mögött lévő hazai református egyház a missziói törvényben lefektetett kötelezettségét nem képes vállalni és teljesíteni. A szerteszétszóródott magyar reformátusok között a kapcsolat nem szakadt meg, különösen azok leveleztek egymással, akik kivándorlásuk előtt Né