Bethlen Naptár, 1958 (Ligonier)
Az Anyaszentegyházról - Európa
BETHLEN NAPTÁR 101 eAz <Antya3zentegyházról. .. MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZI MUNKA EURÓPÁBAN A magyarországi református egyház mindig felelősséget érzett magyar reformátusok lelkigondozásáért, akárhol laktak is légyen azok. Ezt fejezi ki a Magyarországi Református Egyház missziói törvénye, mely egyebek mellett kimondja, hogy “Istentől rendelt feladata idegenbe szakadt hiveinek lelkigondozása mindenütt, ahol azt a körülmények szükségessé teszik és a nemzetközi viszonyok megengedik . . Ennek a missziói felelősségnek betöltéseként hosszú évtizedeknek előtte kinyújtotta szolgáló karját Északamerika felé éppúgy, mint a szomszédos Románia felé. A két világháború között részben fejlődött, részben változott ez a munka. Az északamerikai szolgálat kivált a magyarországi irányitás alól és ennek az országnak hasonló hitelvü egyházaihoz kapcsolódott, illetőleg önáló egyháztestté alakult. Az óromániai magyar reformátusok között az erdélyi egyház végzett kiváló lelki eredményeket hozó munkát. Uj missziói munkát kezdett, missziói gyülekezeteket alapitott és tartott fenn a magyarországi református egyház ebben az időben Délamerikában: Braziliában, Argentínában és Uruguayban. Európában talán csak három ország volt, ahol magyar reformátusok állandó településben éltek nagyobb számmal: Franciaországban, Belgiumban — e két országnak elsősorban bányavidékein — és Ausztriában, Bécsben, ahol közös monarchia széthullása után is sok magyar maradt. Francia és belga földre kiterjedő joghatósággal és párizsi székhellyel missziói állomást alapitott a Konvent és fenntartotta azt egészen a második világháború utáni időkig. Bécsben úgy oldották meg a magyar reformátusok lelkigondozását, hogy sürü időközökben Magyarországról utazott fel egy lelkipásztor igét hirdetni és pásztori tanácsokat adni. Ez a lelkipásztor hosszú éveken át Incze Gábor budapesti vallásoktatási igazgató volt. Más európai országokban is volt hosszabb-rövidebb ideig, vagy legalább is időnként magyar református lelkigondozói munka. Külföldre utazó lelkészek, küldöldön tanuló diákok — akik többségükben legalább is okleveles segédlelkészek voltak — számtalan helyen és alkalommal gyűjtötték össze a hazájukon kivül élő magyar reformátusokat az ige hallgatására és a sakramentumokban való részesülésre. A második világháború után a helyzet alaposan megváltozott. Egyik oka az volt ennek, hogy a háború következtében több százezer magyar jött Nyugatra, akik közül egy rész a háború vége után
