Bethlen Naptár, 1957 (Ligonier)
A Bethlen Otthonból
BETHLEN NAPTÁR 79 ISTEN ÁLDJA SZERETETOTTHONUNKAT A fenti jelentéshez hadd fűzzem még záradékul az alábbiakat: Miután számomra igazgatói működésemben ez az utolsó naptár, amit szerkeszthetek és amelyben a Bethlen Otthonról jelentést tehetek, hadd fejezzem ki Isten és emberek iránti hálámat és köszönetemet. Legyen Istené a dicsőség azért, hogy hitünk és fajtánk elesettjeiért végzett szolgálatomban 12 éven át megtartott és kegyelmesen megsegített. Legyen hálám és elismerésem azoké az egyesületi és egyházi szolgáké, akik igazgatói működésem alatt Bethlen Otthonunkat, gondviseltjeinket, az én köztük és értük, künn és benn végzett szolgálataimat és gyarló személyemet megbecsülték, jóakarattal és testvérszeretettel, erkölcsi és anyagi támogatásban részesítették. A mi Istenünk — Látó Isten, lát mindent, mindenkit, mindenütt és megfizet érdem szerint nyilván! Mint mindig, távozásom után is szüntelen imádkozom azért, hogy Isten áldja és óvja Bethlen Otthonunkat, gondviseltjeinket, Otthonunk mind köz, mind tanácsos rendjeit, támogatóit, aranyszívű magyar református gyülekezeteinket, lelkipásztoraikat és minden jóakarónkat. Isten áldja és segítse hitünk és fajtánk elesettjeinek további nevelésére és gondviselésére megválasztott utódomat, Nt, Daróczy Sándort, akit mint egy áldott munka felvevőjét, szeretettel ajánlok amerikai magyar reformátusságunk jóakaratába. Részeltesse őt is az Ur abban a kegyelemben, amelyet a Vezértestület, Igazgatóság, Felügyelőbizottság, az egyházak és lelkipásztoraink és sokezer jóakaró szeretetén és barátságán keresztül nekem juttatott. Bárhova állít, bárkit közülünk az Isten, szeressük és segítsük egymást amerikai magyar református közös terheink hordozásában és közös céljaink megvalósításában. És segítsük azt a férfiút és házaspárt, akik köztünk az árvák atyja és anyja lesznek! “Én plántáltam, Apollós öntözött: de az Isten adja vala a növekedést. Azért sem aki plántál, nem valami, sem aki öntöz; hanem a növekedést adó Isten.” Az Ő nevében búcsúzom a Bethlen Otthon áldott munkakörétől, gyermekeink és öregeinktől, akiket 12 év alatt nevelhettünk és gondviselhettünk; régi és uj munkatársaink, alkalmazottainktól, a ligonieri hegy-völgyek tavaszi derűjétől, őszi mélabujától, az Istentől idehelyezett árva és elesett magyarok nagy családjától. Isten nevében kezdtem el itteni munkakörömet s az Ő segedelmében bízva indulok másik közös kincsünk, Amerikai Magyar Református Egyesületünk titkári teendőinek végzésére is. Hiszem, hogy mint eddig, hitünkért és fajtánkért végzett becsületes munkámmal ezután is kiérdemiem és elnyerhetem az amerikai magyarság minden rétegének, barátaimnak és jóakaróimnak igaz testvéri támogatását! + “Az övéinek az Ur megtartója, Őrző pásztora, hiv oltalmazója; Illő jóvoltát rejteni szivünkben, Szent nevét áldanunk egész életünkben, Mert kegyelemből érdemeink felett Sok lelki jóval bennünket körülvett. Csak az szivünknek Hozzád óhajtása, Óh élő Isten, idvesség forrása! Hogyha kedvedből már Atyánkká lettél: Végezd el a jót, melyet elkezdettél, Reménységünknek add meg kivánt (végét: Megváltott lelkünk örök idvességét!”
