Bethlen Naptár, 1957 (Ligonier)

Az Anyaszentegyházról - I. Az Evangelical and Reformed Church kebelébe tartozó magyar egyházközségek

152 BETHLEN NAPTÁR Itt alázatosan kell bevalljuk, hogy voltak veszteségeink s folytonos ön­vizsgálatra késztet s imádságot szül bennünk az a tény, hogy egy páran elfor­dították fejüket tőlünk s drágábbnak tartották talán akaratlanul megsértett énjüket Krisztusnál s féltett magyar Sionunknál. Őket sajnálni siratni és visszavárni soha meg nem szűnünk. Ugyanakkor jó buzgó és munkás tagokkal szaporodott az egyházunk s Isten iránti hálával mondhatjuk, hogy a mérleg a nyereség oldalon van. Kimondhatatlan öröm tölti el a szivünket úgyszintén azért is, hogy egy­háztagjaink nagyobb részének a hűsége s áldozata bearanyozta küzdelmekkel terhes munkánkat. Azok akik templomot álmodtak ide ebbe a nagy városba, példát mutatnak az istentiszteleteken való részvételben s egyházunk szérűjé­ben való munkában is. Lórántffy Zsuzsánna Nőegyletünk ebben az évben is messze kimagasló módon szolgálta egyházunkat; Uj énekeskönyveket szerzett be. Az Urasztalát uj szőnyegre helyezték s áldozatukat betetézte az, hogy úgy a templomunkba mint iskolatermünkbe uj gázkályhákat szereltettek be, mintegy 2 ezer dollár értékben. A Women Guild munkája is kezd ehez arányosodni s ezen évben az Ur­asztalát, templomunk episzkopális stílusban készült, oltárt szimbolizáló búto­rát, katedránkat, valamint az énekkar kordonját uj bársony térítőkkel illetve függönnyel látták el. Nehézségeink; Magyar gyülekezet vagyunk és angol Zsinathoz tartozunk. Ebből következik, hogy anyagi terheink jóval felülmúlják teljesítő képességün­ket. Magasra szabott közegyházi járulékaink mellett nemcsak az angol, de a magyar szeretet intézményeinket is akarnék szolgálni s ebből következik, hogy anyagiakból bizony kevésre telik. Már úgy is volt, hogy deficittel végeztük az évet. Jó öregeink készen vannak a magyar zsinathoz csatlakozni. Másodgenerá­ciós magyarjaink viszont ellenzik ezt. Magyar életünk egyre záródó köreit ma is temperamentumunk végzetes erői dominálják. Magyar iskolánk már a harmadik évi munkájára tekint vissza. Másod és harmad generációs gyermekeink nem látogatják. Egy nagy alkalom és lehe­tőség nyitott kapui előtt mennek el. Ezért van, hogy a közel jövőben a ma­gyar élet befejezéshez közeledik ebben a városban. Vasárnapi iskolánkat újra szerveztük. Önkéntes tanítók nagy lelkesedés­sel és várakozással kezdték meg a munkát ezen az őszön. Teljesen az amerikai közegyházunk programja szerint tanítanak. Isten őrizzen meg minket, hogy az a munka megtörjék a mai idők gyermekeinek a “Fun”-t kereső lelkületét, a szülők közömbösségén vagy társadalmi ambícióján. Férfiszövetségünk immár a második éve, hogy szép munkát végez. Kul­turális és társadalmi síkon munkájuk kimagasló. Egyházunknak uj mozigépet és vásznat szereztek be. így állunk és élünk itt Isten keze alatt. Nem tudjuk mit hoz a jövő, med­dig áld még védő keze. De egy bizonyos; Elég nekünk az Ő kegyelme. PHOENIXVILLE, Pa. — A gyülekezet lelkipásztora: Dr. Csikesz Tibor, aki egyháza elmúlt évi kiemelkedő eseményeiről, az alábbiakat közli; Igen áldott alkalmat jelentett Nt. Bütösi János, McKeesport-i lelkipásztor “Szemtől szembe Istennel” címen tartott 5 napos evangelizációja angol és ma­gyar nyelven. A lelki élet terén sokat jelentett ifjúságunk számára egy India-i orvos­pár: Dr. Sherwood and Marion Hall előadása, arról az önfeláldozó és áldott munkáról amit Indiában végeznek Krisztus nevében. Istentiszteleteinket gazdagította a 20 tagot számláló felnőtt énekkar és a 26 tagot számláló ifjúsági énekkar, melyek Dr. Csikesz Tiborné vezetése alatt szolgáltak, orgonistánk Végső Pétemé segítő közreműködésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom