Bethlen Naptár, 1956 (Ligonier)
Egymás terhét hordozzátok… Kecskeméthy József igazgató-lelkész beszámolója a Bethlen Otthon 1954 évi és 1955 évi első félévi működéséről
LIV. — TÖRTÉNELMÜNK EGYMÁS TERHÉT HORDOZZÁTOK . . . KECSKEMÉTHY JÓZSEF IGAGZGATÓ-LELKÉSZ BESZÁMOLÓJA A BETHLEN OTTHON 1954 ÉVI ÉS 1955 ELSŐ FÉLÉVI MŰKÖDÉSÉRŐL. EGYMÁS TERHÉT HORDOZZÁTOK! Bethlen Naptárunkban, amelyet immár tizenkét éve szerkesztek, a “MI ÜGYÜNK” cim alatt évről-évre beszámolok Bethlen Otthonunk és gondviseltjeink életéről, árva és öreggondozásunk munkáiról, lelki és anyagi javaink kezeléséről. Minden év szokását követve, ezévi jubileumi számunkban is ezt teszem. Isten iránti hálával s a szeretetmunkánkat segítő sok jóakarónk iránt érzett megbecsülő szeretettel adok számot a most közlendő, 1954 évben és az 1955 év első leiében lezajlott intézeti életünkről és ennek az időszaknak eseményeiről. A gyermekek és öregek OTTHONAINAK ÉLETÉT, MŰKÖDÉSÉT az elmúlt másfél évben is az a KRISZTUSI ESZME JELLEMEZTE, amely az alapítókat a testvérsegités munkájának elindítására ösztönözte, a későbbi támogatókat pedig annak fenntartására serkentette: EGYMÁS TERHÉT HORDOZZÁTOK ÉS ÚGY TÖLTSÉTEK BE A KRISZTUS TÖRVÉNYÉT!” — Elesettjeink és gondviseltjeink között végzett szolgálatunkat pedig az a Krisztus parancsolatát betölteni kész FELEBARÁTI SZERE- tet LELKESÍTETTE ÉS IRÁNYÍTOTTA, amely ezekben az Igékben jut kifejezésre: “ANNAKOKÁÉRT AMÍG IDŐNK VAN, CSELEKEDJÜNK JÓT MINDENEKKEL, KIVÁLTKÉPEN A MI HITÜNK CSELÉDEIVEL.” SEGÍTŐINK A TEHERHORDOZÁSBAN. A fenti értelemben EGYMÁS TERHÉT HORDOZTUK és jót cselekedtünk otthonunk falain belül mi, választott hivatalnokok, akikre otthonunk és gondviseltjeink élete és jóléte bízatott. Igyekeztünk a rendelkezésünkre álló lelki és anyagi javak segítségével Református Egyesületünk és egyetemes magyar reformátusságunk testvérsegitő munkáját jól végezni és tovább fejleszteni. De a közös terhek viseléséből kivették részüket azok a jóakaróink is, akik otthonunk falain kívül jószivvel gondoltak árva és öreggondozásunk munkájára és segítő szeretettel osztották meg Istentől nyert javaikat hitünknek, Bethlen Otthonunkban gondviselt cselédeivel. Ezek a jóakaróink: Református Egyesületünk tagsága, Vezérkara, lelkipásztoraink és a 110, munkánkat támogató egyháznak a népe voltak, akik a hit erejét, Krisztus szolgálatát és áldozatát hordozták szivükben és életükkel mutatták meg a szeretet csodatevő hatalmát és a jócselekedet áldott gyümölcseit. Isten után azokat a testvéreinket illeti tehát hála és elismerés, akik szeretetmunkánkat és annak célkitűzéseit: a reánk bízott gyermekeknek a hit és fajszeretetben, testi és lelki tisztaságban való nevelését és megtartását, — öregeinknek meleg “otthon”, csendes békés hajlék, testi és lelki
