Bethlen Naptár, 1956 (Ligonier)
Az Amerikai Magyar Református Egyesület 1896-1956
TÖRTÉNELMÜNK — IX. A MÁSODIK ÉVTIZED Az első időkben az Egyesület évente tartotta közgyűlését, az 1906 évi gyűlés határozta meg, hogy azontúl a gyűlések két évenkint legyenek s azokra csak azok az osztályok küldhessenek képviselőt, amelyeknek “megfelelő” létszámuk lesz. Annak azonban nem találtuk nyomát, hogy mi volt ez a “megfelelő” létszám. Éhez képest 1908-ban South Bend, Ind., 1910-ben Pittsburghban, Pa., 1912-ben Clevelandban, O. voltak a konvenciók. A következő közgyűlés azonban már csak három év múlva, 1915-ben volt Toledoban, O., az azt követő legközelebbi közgyűlés viszont négy év múlva folyt le Buffaloban, N. Y., 1919 szeptember 26,-ával kezdődőleg. Itt határoztatott el véglegesen, hogy a fraternális egyesületekre vonatkozó törvényeknek megfelelően közgyűlés négy évenkint egyszer tartandó. A második évtized legjelentősebb közgyűlése a pittsburghi volt, amelyen az egyesület működését uj alapokra fektették. Ezen a gyűlésen Kövér Sándor elnökölt. Az osztályok összesen 35 delegátussal képviseltették magukat. Az uj korszakalkotó javaslat az volt, hogy az addig kivetéses rendszerről az Egyesület térjen át a tagok életkorának megfelelő havi dijak rendszerére. Az elgondolás jó volt, a kivitel azonban hibás, amennyiben az uj rátát nem aszerint állapították meg, hogy a meglevő tagság a határozat hozatal idején hány éves volt, hanem az egyesületbe való beállása idején elért életkorát vették alapul. Ez azt jelentette, hogy a régebbi tagok indokolatlanul kevesebbet fizettek, mint amennyit tényleges életkoruk után fizetniük kellett volna. Ezen a gyűlésen alakult meg egyébként a külön Betegsegélyző osztály is, mig a Gyermek biztositó osztály megszervezésére csak két évvel később került sor. Meg kell itt említenünk, hogy a toledoi gyűlésen, 1915-ben minden vita nélkül határozták el egy Máté Sándor nevű Magyarországra visszatért s a galíciai harcokban elesett tagunk haláleseti segélyének kifizetését. Az Egyesület tehát azokkal szemben is teljesítette kötelességét, akik mint magyar katonák háborúban estek el, sőt nyoma van annak is, hogy az Egyesület százezer koronás magyar hadikölcsönt is jegyzett. A HARMADIK ÉVTIZED Az 1918-ban esedékes közgyűlés a háború miatt nem volt megtartható s igy az egy évvel később hivatott egybe 1919 szeptemberében Buffaloban, N. Y. Érdemes feljegyezni, hogy — mint Kalassay Sándor írja — “Mióta az Egyesület fennáll soha nem volt a tagok számában olyan gyarapodás, mint most” vagyis az első világháború alatt. Az egykorú jelentés szerint 1919-ben a felnőttek osztályának létszáma 5298, a gyermekeké 1001 volt. Erre az időre esik az a kezdeményezés, mely a nagyobb fraternális testületek egységes alapokra helyezése érdekében az úgy nevezett “Egyletek Nagy Tanácsáénak megszervezésére vonatkozott. Az egységes alapra a példát Egyesületünk szolgáltatta a korszerinti díjfizetési rendszernek elsőként való bevezetésével.
