Bethlen Naptár, 1956 (Ligonier)

Az Amerikai Magyar Református Egyesület 1896-1956

TÖRTÉNELMÜNK — IX. A MÁSODIK ÉVTIZED Az első időkben az Egyesület évente tartotta közgyűlését, az 1906 évi gyűlés határozta meg, hogy azontúl a gyűlések két évenkint legyenek s azokra csak azok az osztályok küldhessenek képviselőt, amelyeknek “meg­felelő” létszámuk lesz. Annak azonban nem találtuk nyomát, hogy mi volt ez a “megfelelő” létszám. Éhez képest 1908-ban South Bend, Ind., 1910-ben Pittsburghban, Pa., 1912-ben Clevelandban, O. voltak a konvenciók. A következő közgyűlés azonban már csak három év múlva, 1915-ben volt Toledoban, O., az azt követő legközelebbi közgyűlés viszont négy év múl­va folyt le Buffaloban, N. Y., 1919 szeptember 26,-ával kezdődőleg. Itt határoztatott el véglegesen, hogy a fraternális egyesületekre vonatkozó tör­vényeknek megfelelően közgyűlés négy évenkint egyszer tartandó. A második évtized legjelentősebb közgyűlése a pittsburghi volt, ame­lyen az egyesület működését uj alapokra fektették. Ezen a gyűlésen Kövér Sándor elnökölt. Az osztályok összesen 35 delegátussal képviseltették magu­kat. Az uj korszakalkotó javaslat az volt, hogy az addig kivetéses rend­szerről az Egyesület térjen át a tagok életkorának megfelelő havi dijak rendszerére. Az elgondolás jó volt, a kivitel azonban hibás, amennyiben az uj rátát nem aszerint állapították meg, hogy a meglevő tagság a határozat hozatal idején hány éves volt, hanem az egyesületbe való beállása idején elért életkorát vették alapul. Ez azt jelentette, hogy a régebbi tagok indo­kolatlanul kevesebbet fizettek, mint amennyit tényleges életkoruk után fizetniük kellett volna. Ezen a gyűlésen alakult meg egyébként a külön Betegsegélyző osztály is, mig a Gyermek biztositó osztály megszervezésére csak két évvel később került sor. Meg kell itt említenünk, hogy a toledoi gyűlésen, 1915-ben minden vita nélkül határozták el egy Máté Sándor nevű Magyarországra visszatért s a galíciai harcokban elesett tagunk ha­láleseti segélyének kifizetését. Az Egyesület tehát azokkal szemben is tel­jesítette kötelességét, akik mint magyar katonák háborúban estek el, sőt nyoma van annak is, hogy az Egyesület százezer koronás magyar hadiköl­­csönt is jegyzett. A HARMADIK ÉVTIZED Az 1918-ban esedékes közgyűlés a háború miatt nem volt megtartható s igy az egy évvel később hivatott egybe 1919 szeptemberében Buffaloban, N. Y. Érdemes feljegyezni, hogy — mint Kalassay Sándor írja — “Mióta az Egyesület fennáll soha nem volt a tagok számában olyan gyarapodás, mint most” vagyis az első világháború alatt. Az egykorú jelentés szerint 1919-ben a felnőttek osztályának létszáma 5298, a gyermekeké 1001 volt. Erre az időre esik az a kezdeményezés, mely a nagyobb fraternális testüle­tek egységes alapokra helyezése érdekében az úgy nevezett “Egyletek Nagy Tanácsáénak megszervezésére vonatkozott. Az egységes alapra a példát Egyesületünk szolgáltatta a korszerinti díjfizetési rendszernek elsőként való bevezetésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom