Bethlen Naptár, 1955 (Ligonier)

Daróczy Sándor: A református papság szerepe az amerikai magyarság életében

BETHLEN NAPTÁR 87 A református papság szerepe az amerikai magyarság életében Ács Gedeon azt írja az 1853. esztendőről szóló feljegyzéseiben, hogy: “május táján néhány barátommal együtt sikerült betegápoló egyletet alapítanunk, amelyre nagy szükség volt . . Ekkor már, vagy talán helyesebben: még megvolt az első amerikai magyar református egyház­­község, amely New Yorkban a Fulton Street-i holland református temp­lom vasárnapi iskolai termében tartotta istentiszteleteit. A gyülekezet papja, amint az köztudomású, Ács Gedeon volt, egy rendkívül képzett, éles látású református lelkipásztor, aki ugyan semmiképen sem akart Amerikában maradni (s 1861-ben tényleg haza is tért Magyarországra), de aki mégis ösztönösen kijelölte a szolgálatnak azt az útját, amin az utána következő amerikai magyar református papok mindmáig híven jártak és járnak, ez az ut: egészséges egyensúly-tartás a lélek és a test dolgai között. Ács Gedeon először megszervezte a gyülekezetét, gondozni, ápolni akarta a lelket, de rögtön érezte, hogy a testtel is törődnie kell s “betegápoló egyletet” alapított, mert akkor arra volt a legégetőbb szükség. Az amerikai magyar református papságot azóta is az jellemzi, hogy az Igeszolgálatában az embert nem választja ketté, nemcsak a vasárnapi, hanem a hétköznapi ember dolgát is szívügyének tekinti. így lett a református papság az amerikai magyarság, közelebbről reformátusság mindenese. A mi bevándorlásunk teljes mértékben irányítatlan volt, sem az ak­kori magyar állam, sem az Egyház (a római sem) nem törődött vele, hogy a kivándorlók hol, hogyan telepednek le s milyen körülmények közé jutnak. Hazulról nem kaptak se tanácsot, se kalácsot.. Azután a magyar bevándorlók túlnyomó része egy társadalmi réteg­ből került ki: a földnélküli, vagy a legfeljebb egy-két holdas parasztság rétegéből. Mivel ennek az osztálynak tanulásra nem sok alkalma volt, itt könnyű prédája lett a kizsákmányolásnak és a becsapásnak, ami ellen majdnem kizárólag csak papjai védték meg. Még harminc-negyven év­vel ezelőtt is a pap vásárlásnál segitett, munkaadókkal vitatkozott, kór­házban, hatóságoknál, bankoknál járt el, vagyis tolmács, ügyvéd, orvos, munkaközvetítő és a jó ég tudja, még mi volt s amikor pedig segíteni kellett, nem nézte, hogy a hozzáforduló református-e, vagy nem. Magyar volt aki kérte, hát segitett rajta. Gyülekezeteinket kizárólag papok szervezték, mégha egy két eset­ben világiak voltak is a kezdeményezők. A helyi egyletek alapjait túl­nyomó részben ők rakták le, az Amerikai Magyar Református Egyesü­letet, a magyar refromátus szervező képességnek ezt a világviszonylatban is csodálatos alkotását református papok kezdeményezték és virágoztat­­ták fel s az ő nevükhöz fűződik a ligonieri árva és aggmenház megalko­

Next

/
Oldalképek
Tartalom