Bethlen Naptár, 1955 (Ligonier)
Református Egyesületünk
BETHLEN NAPTAR 73 tetszett, hogy a törökök nyomásának segítségével lett fejedelemmé, amire köznemesi származása miatt máskép nem is gondolhatott volna. Ez a kényszerű segítség azonban nem kötelezte arra, hogy engedelmes cseléd legyen belőle. Elfoglalta a fejedelmi trónt, elfogadta később a magyar királyi címet, sőt arra is gondolt, hogy cseh és lengyel királlyá legyen idővel: református puritán lelkülete azonban mindebben a nagyobb szolgálatra való elkötelezettséget látta. Nála a fejedelemség és királyság nem cél volt, hanem lehetőség és eszköz arra, hogy nemzete és népe ügyét szolgálataival előbbre vigye. Hiába lett volna csodálatos tehetsége, amint valóban volt, ha nem lett volna emellett puritán, tiszta és becsületes gondolkodású, minden hiú nagyravágyástól mentes, önzetlen vezér és őszintén, mélyen vallásos lelkületű hivő. Nagy eredményeket nem tudott volna elérni.. Mivel azonban a tehetség mellett a jellembeli kiválóság is tulajdona volt, valóban aranykort sikerült teremtenie kis országában arra a rövid időre, amig a Gondviselés éltette. Erdély az ő vezetése alatt emelkedett történetének legmagasabb pontjára. Ő volt abban az országban az első, aki nemcsak a szomszédos országok körülményeit mérlegelte, hanem a harmadik, sőt az egészen távoli országok adottságait is belekombinálta terveibe, mint a jó sakkjátékos, aki sok lépéssel előre gondolkodik és próbálja ellenfele gondolatait megelőzni. A régi erdélyi politikának főcélja a török kikergetése volt, de már Bocskay István és főképen Bethlen Gábor idejében világos volt, hogy ha a török nem lesz ott, Erdély is menthetetlenül elbukik a nyugatról jövő Habsburg nyomás alatt. Ezért kellett a taktikázás, a megalkuvás politikáját folytatni és segíteni abban, hogy a török birodalom idő előtt szét ne hulljon. Bethlen munkálkodásának harmadik területe saját népe jólétének előmozdítása volt. Nagyon uj és nagyon szokatlan valami volt ez azokban az időkben, amikor a világ legtermészetesebb “igazsága” az volt, hogy a népnek pedig csak kötelességei vannak, de jogai nincsenek. Adót kell fizetnie, katonáskodnia kell a népnek és dolgoznia úgy, amint azt urai parancsolják, anélkül, hogy jogokra még csak gondolhatna is. Bethlennek erre is különleges, sajátos tehetsége volt, amit senkitől sem tanult, mert ilyesmit nem volt kitől tanulni. Erdélyt mint zárt területet tekintette, amelynek területén különleges gazdasági és pénzügyi újításokat léptetett életbe. Lehetetlen itt elsorolni ezeket az újításokat, amelyek mind az ország anyagi jólétét mozdították elő. A szabad versenyt, a külfölddel való kereskedelmet, a birtokok jövedelmezését lényegesen elősegítette. Ha nem hal meg olyan fiatalon s ha különleges takitkázó politikáját még évtizedekig folytathatta volna, Erdélyt egész Európa egyik legboldogabb országává tette volna anyagi téren is. Higgadt, türelmességében és megfontoltságában szinte öreges, magát engedelmes önuralommal szolgálatra adó, látszatra hideg, sötét, de valójában állandó, csendes benső tüzből egy ország dermedt és rémült szivét felmelegiteni kész és képes embernek mondják, aki nem hajtani
