Bethlen Naptár, 1955 (Ligonier)
Akiket hazahívott az Úr
228 BETHLEN NAPTÁR Dr. Vincze Károly a szabolcsmegyei Dögé községben született 1898 december 22.-én. Középiskoláit Kisvárdán végezte el, mint szegény, de megannyiszor kitüntetett diák.. Theológiai tanulmányait a sárospataki ősi kollégium szemináriumában végezte, amely főiskola 1947-ben tiszteletbeli tanárává választotta meg. A debreceni egyetemen avatták fel a theológiai tudományok doktorává. 1922-ben jött Amerikába és itt a princetoni egyetem theológiai szemináriumában végezte el a post-graduate tanulmányait és Master of Theology fokozatot nyert. Közben a Független Magyar Református Egyház cartereti gyülekezetének pásztora volt, ahonnan 1928-ban a Perth Amboy-i Független Egyház választotta meg lelkipásztorává, amelynek haláláig szeretett, megbecsült lelkésze volt. Kilenc év óta ő volt a Független Egyház főesperese. Az Amerikai Magyar Református Egyesületnek, az Amerikai Magyar Szövetségnek és az Amerikai Magyar Segélyakciónak igazgatósági tagja, az Amerikai Magyar Lelkészegyesületnek volt elnöke. Megtört szivü bánatos özvegye, szül. Éliás Hona és leányuk Judith, valamint az Óhazában 5 testvére és családjaik, anyósa özv. Éliás Ferencné (New Brunswick), sógorai és más rokonsága, lelkésztársai, sok-sok barátja és mindenki, aki őt ismerte, tisztelte és szerette, megrendült lélekkel gyászolja. Legyen áldott emlékezete. NT. RÁCZ GYŐZŐ ___________1903—1954.___________ Az elmúlt esztendő második nagy halottja, a mindenkit szerető és mindenki által szeretett, énekes, nótás, zenés lelkületű, vezető lelkipásztor, a régi, nagynevű passaici gyülekezet papja, az Evangéliumi és Református Egyház Magyar Egyházkerületének két terminusán át elnöke, az Amerikai Magyar Református Egyesület Vezértestületének volt tagja, a hontalanságban élő magyarok igaz pártfogója, a “szív embere”: Nt. Rácz Győző volt. Őt is váratlan hirtelenséggel hívta haza Isten kifürkészhetetlen végzése. Az emberélet utjának felén tört derékba az erős, életkedvvel és életteljjel telitett hűséges szolga. Hogy ki és mi volt ő életünkben, arról a bizonyságtételek igy szólnak: “Olyan meleg szivet, olyan baráti ragaszkodást, olyan lobogó lelkesedést és olyan tántoríthatatlan hűséget, mint az övé
