Bethlen Naptár, 1955 (Ligonier)

Szépirodalom

114 BETHLEN NAPTÁR A képviselők számbevétele után a gyűlés vezetőiül megválasztották Dr. Szabó Istvánt és Dr. Vincze Károlyt, jegyzőül Dr. Harsányi Andrást. A fenti formában megalakult előkészítő gyűlésen és testvéri közös­ségben a tárgyalásokat elsősorban abban az irányban folytatták, hogy megállapítsák, szükség van-e egy uj Református Világszövetségre ezek­ben a válságos időkben. A felszólalásokból kialakult, hogy bár 1938-ban Magyarországon alakult egy Világszövetség, ennek működése azonban Magyarország mai helyzetében erősen korlátozott és megkötött, szükség van thát egy szabad földön működő uj szervezetre, mely a Magyarorszá­gon annakidején megalakultnak nem folytatása, azzal semmi néven nevezendő összeköttetést a mai viszonyok között nem tarthat fenn, de felöleli a szabad földön, a világ minden tájára szóródott magyar refor­mátusok közötti missziós munkálkodást, azoknak szervezeteivel való együttes munkát Isten országának építéséért. A jelenlevők hosszasan és a legszebb egyetértésben vitatták meg a problémákat, amik az uj testület létrehozása körül és annak megszer­vezése után is felmerülhetnek. Ezen az összejövetelen igazán leomlottak a válaszfalak a különféle egyháztestekben működő lelkészek, régi és uj amerikások között s ennek az összefogásnak és együttérzésnek áldott eredménye az az ünnepélyes nyilatozat lett, amelyben a világot átfogó testvéri közösség megalakítását és célkitűzését leszögezték és az alábbiak­ban nyilatkoztatták ki: ÜNNEPÉLYES NYILATKOZATOT TESZÜNK Isten Szent Leikétől vezérelve, a szabad világban szétszóródott ma­gyar református nyáj fokozott lelkigondozásáért való felelősségünk el­kötelező voltától indíttatva, szükségét érezzük annak, hogy lelki, szelle­mi és gyakorlati erőinket összetéve és egybehangolva, életrehivujk a SZABAD MAGYAR REFORMÁTUSOK VILÁGSZÖVETSÉGÉT. (World Federation of Free Hungarian Reformed Christians.) Célunk: a kálvini reformáció történelmi hitvallásai alapján álló magyar református eredetű egyházak, egyházi szervek és testületek test­véri közösségének fenntartása és missziói összefogása. Emlékezzünk arra, hogy ebben a szellemben alakult meg Debre­cenben 1938 augusztusában a Magyar Református Világszövetség, me­lyet azonban a súlyos kereszt alatt szenvedő és reformációi örökségétől egyre inkább megfosztott Magyarországi Református Egyház azóta sem tudott élettel megtölteni. Hisszük és valljuk, hogy ezt a feladatot az Egyház Ura: Jézus Krisz­tus bízza reánk, Aki a népeknek és az elszórt magyar re forrná tusságnak ma is Ura és egyetlen reménysége. Hívjuk hitünk cselédeit, a szabad világban élő minden magyar re­formátus testvérünket, hogy egymás hite által épülve és egymás terhét hordozva építsük a szabad világ magyar reformátusságának lelki temp­lomát és ehhez a világ minden magyar reformátusának imádságát kér­jük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom