Bethlen Naptár, 1953 (Ligonier)
I. Az Evangelical and Reformed Church kebelébe tartozó magyar egyházközségek
BETHLEN NAPTÁR 145 nére is reménykedve tekintünk a jövőbe. A remény teljesebb jövőre nyújtott biztatást az elmúlt évben egyházunk jubileumi ünnepe, amelyet 1952 szept. 28-án ünnepelt meg a gyülekezet. Az élniakarás és újjászületés reménységét ébresztették fel bennünk továbbá azok az átalakítási és szépitési munkálatok is, amelyeket templomunkon és iskolahelyiségünkön az elmúlt évben elvégezhettünk. A régóta tervezett munkálatokhoz félve fogtunk hozzá, de Isten megsegített. A reményeinken felül sikerült munkánk felbátorítottak mindannyiónkat arra, hogy még más fontos építési munkákat is végre fogunk hajtani. Az adakozók áldozó készségéért ezúton is köszönetét mondok; azoknak pedig, akik idejüket nem sajnálva kezük munkájával segítettek, a hála mellett a legmelegebb testvéri szeretettel tartozunk. Ez utóbbi csoportban kiemelem azokat, akik a legtöbbet dolgoztak: Kocsán Sándor, Varga István, Karaffa Imre, Kish István, Lásló Károly és Bakos András. Rajtuk kívül az elmúlt hónapok alatt sokan, mások is segítettek, ki több, ki kevesebb munkával ahogy ideje, képessége engedte. Bár adná a Mindenható, hogy soha ne lankadnának el az Ő egyházának az építkezésében. Ötven év nagy parancsa most számunkra az, hogy a látható épület építése mellett építsük a láthatatlan, lelki épületet is. De ezt is meg tudjuk csinálni, ha a szeretet parancsát önös érdekeink félretevése által próbáljuk betölteni, akkor minden reményem meg van arra, hogy ez a gyülekezet a jubileummal nem egy kort zár le, hanem egy uj kort nyit ennek az egyháznak az életében. Adja a kegyelemnek Istene, hogy valóra váljék itt minden hivő kálvinista magyarnak az álma, hogy elkövetkezzék A Johnsiowni, Pa. református templom
