Bethlen Naptár, 1952 (Ligonier)

Kecskeméthy József: Beszámoló a Bethlen Otthon élete és működéséről (1950)

38 BETHLEN NAPTÁR juttattak, de javaikat készséggel osztották meg Krisztus szegényeivel. Ilye­neknek szép diszokmánnyal köszönjük majd meg testvérsegitő készségüket. (Ezek voltak a $25, $50, $100, stb. adományok.) Adakozóink között aztán sok volt a bibliai özvegy lelki mása, szegényebb, de jószivü magyarok, akiknek köszönő levélben adtuk tudtukra, hogy áldozatos adományukat, még a legkisebbet is, szeretet adományként értékeljük, mert szivből és lé­lekből fakadt, amely lélek cselekedetekben töltötte be Krisztus törvényét. Uj épitkezéseinkre a gyűjtést még ezután is folytatjuk. Szeretettel ké­rünk azért minden jóakarónkat és barátunkat a munkánk további támo­gatására, mert a megnagyobbodott otthonnal és a megnövekedett nagyobb családdal csak úgy folytathatjuk nevelő és gondviselő munkánkat, ha terheink hordozásában ezután is lesznek jóakaratu segítőink. Akik már adtak e nemes célra, vagy akik még ezután fogják meg­mutatni testvéri és segitő szeretetüket, áldja meg őket az Isten és forditsa javukra mind azt a szeretetet és anyagi jót, amit a Bethlen Otthon gond­viseltjeivel megosztanak. Szeretetmunkánk kibővítése által, ismét többre bízott bennünket az Isten, hogy egymás terhét még fokozottabb mértékben hordozzuk, több könnyet töröljünk, több árvát, több elesettet, több hontalant istápoljunk, hitünk, fajtánk cselédeit megmentsük az elpusztulástól. Nem tudjuk, de Istenben bízva reméljük, hogy a többre bizatást, a több munkát és több felelősséget, a nagyobb Otthon és nagyobb család terhét elbírjuk. Remél­jük, elég erősek leszünk arra, hogy a nagyobb megbízatásnak is eleget tegyünk, mert hisszük, hogy: Isten kegyelme, aki tervezni engedett, a megvalósulást is munkálni fogja bennünk és általunk. Református Egye­sületünk és Szeretet Otthona, Egyházaink és népünk újabb korszakalkotó nagy munkája előtt, az “egymás terhét hordozzátok” krisztusi elv alapján, nekünk reménységünk az Isten! Ö Általa reménységünk van a jövőben, a fundamentumot lerakó első és a fundamentumokon tovább építő uj magyar református nemzedékben. Ez a reménységünk nem fog szégyent vallani! A Bethlen Otthonban naponként látjuk, hogy testvéreink, jóaka­róink szivében Esten szeretete buzog, s a Szentlélek ereje által készen vannak arra, hogy Isten iránti szeretetüket megmutassák embertársaik, az árvák és elesettek szeretetében. Az elmúlt esztendő áldásos munkája nyomán is hisszük, hogy ebben az uj és korszakalkotó esztendőben álmaink megvalósulnak s a nekünk megnyitott szélesebb kapun által menve, szélesebb mezőn végezhetjük majd árva és öreg gondozásunkat — Isten nagyobb dicsőségére! így segítse és igy áldja meg az Isten Református Egyesületünket, annak Bethlen Otthonát, Egyházaink népét és lelkipásztorait, valamint minden jóakarónkat. Otthonunk Felügyelő Bizottsága, az uj épület kapavágásán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom