Bethlen Naptár, 1951 (Ligonier)

Szépirodalom

BETHLEN NAPTÁR

51

ezt az asszonyt. S most is boldog vagyok hogy valaha találkoztam vele. Mert tanultam tőle. Élni.

Érzem, hogy ha fáj is a szivünk hazánkért, tépelődik érte, örökké ott kell, mint valami örök mécsként égni szivünkben ezeknek a mezitlábas hősöknek az arca, hogy hitünk legyen mindig abban: Ezek az ismeretlen hősök, ezek a batyutcipelő gazdaglelküek ki fognak tartani. Apró gyermekkezek záródnak imára esténként a bezárt ablakok mögött s ezek a kicsi imácskák, mint apró fák, belegyökereznek hazánk földjébe s eljön a boldog világ, amikor Isten megelégeli a büntetést, amit igazsággal reánk mért.

S amig hadifogoly táborokról hallok, mindig a kicsi Jancsika fog eszembe jutni. Lesz-e valaha édesapja?....

Nagyon szeretném szivemtől, annak az asszonynak aggódó szivéhez eljuttatni mérföldeken keresztül ma esti igémet: “Ne félj, mert én veled vagyok; ne csüggedj, mert én vagyok Istened; megerősítelek, sőt megsegitlek és igazságom jobbjával támogatlak.”

Amerika

A — Ameddig a gondolat elszálhat B — Bárhová a teremtett világnak,

C — Célja csak egy, bár akárki legyen,

D — Derűs, nyugodt élete lehessen.

E — E nagy világnak egy kicsi sarka,

F — Földünknek egy része’ AMERIKA:

G — Gondjaiba vett sok boldogtalant,

H — Házaikból kiűzött hontalant.

I — Itten, hol a bőségnek szaruja,

K — Kezében tarthatja úr és szolga.

L — Lehet törzsökös, lehet idegen.

M — Mérleg, ha az ő javára billen,

N — Nincs rangkórság, nincs itten grácia,

O — Oh, áldott szabad DEMOCRÁCIA!....

P — Pályáját ki itten jól kezdte,

R —• Rajt’ feledte kezét a szerencse.

S — Sajnálni annak nem kell tegnapot,

T — Telt reménnyel várja a holnapot.

U — Újra csak újra, mindég előre V — Vigyen a sorsunk rázós szekere.

J — Jobbról balra el nem térek soha,

Z — Zászlód: menedékem AMERIKA!....

György Mihály, Cambell, Ohio