Bethlen Naptár, 1951 (Ligonier)
A mi ügyünk. Református Egyesületünk, Bethlen Otthonunk és Egyházaink életéből
BETHLEN NAPTÁR 135 “ZÖRGESSETEK ÉS MEGNYITTATIK” Huszonöt senki árvájának, huszonöt gyámolatlan öregnek a befogadására épit a Bethlen Otthon. — $100,000.00 lesz az adóssága az Otthonnak. — Ezernyien Ígérték a segítséget. Öt esztendeje már annak, hogy állandóan zörgetnek a Bethlen Otthon kapuin, hogy a régi Magyarország területeiről kiüldözött, apjukat, anyjukat elvesztett árva gyermekekből hozassanak át a megszállott európai területről huszonötöt. Ezek a szerencsétlen gyermekek ma a senki árvái, kiknek azok a jószivü emberek a gondviselői, akiknek maguknak sincs semmijök, mert ők is otthonaikból kivert hontalan “nyugatos” magyarok. Öt esztendeje annak, hogy minden évben legkevesebb öt olyan gondviselő nélkül maradt öreg, amerikai magyarnak azzal a biztatással küldi a Bethlen Otthon a felvételi kérvényét, hogy amint hely üresedik a Bethlen Otthonban, értesíteni fogják. Öt esztendeje annak, hogy a Bethlen Otthon felettes hatóságai: a Felügyelő Bizottság, az Igazgató Tanács, a Vezértestület elhatározta, hogy ezeknek az árváknak, öregeknek a Bethlen Otthonban való elhelyezésére építeni fog, a mihelyst arra lehetőség lesz, mert máskép arra sor nem kerül, hogy befogadhassuk a Bethlen Otthonba őket. Ahhoz, hogy építeni lehessen a mai körülmények között, főkép két dologra van szükség: pénzre és építési anyagra. A Bethlen Otthonnak nemcsak hogy pénze nincs, de az 1940-ben történt Gyermek Otthon vásárlás és építkezésekre, berendezésekre még tartozik $29,000.00-al. Pénz ehhez a tartozáshoz újabb kölcsönnel került az Egyesületünktől, csak az építési anyaghoz nem juthattunk ez évig. A Bethlen Otthon szomszédságában lakó épi-Az uj igazgató lakás utcai homlokzata
