Bethlen Naptár, 1950 (Ligonier)

Torony és harangszentelési ima

BETHLEN NAPTÁR

91

MOTHER

My mother left us one Thursday morn,

And oh how our hearts in fragments were torn!

The four of us were around her bed,

When the Lord put His hand upon her head.

She wasn’t afraid and was ready to go,

She was so tired and sick, you know.

She will have no pains, no pills, no fears

And what are we left with but mem’ries and tears?

Our hearts are heavy and our spirits low,

Because it’s so hard to let her go.

She was a wife, a Mother and friend To the four of us until the end.

We’ve laughed, we’ve loved, we’ve cried together,

And could have gone on like this forever.

We’re grateful to God for letting us have her In body, in soul and spirit hereafter.

So until the day when again we shall meet Her smiling face at Jesus feet;

We’ll love one another and do as she would:

Being kind, gentle, gracious and good.

October 3, 1949 Szabóné Újlaki Manci

TORONY ÉS HARANGSZENTELÉSI IMA

Elmondotta: a Bethlen Otthon kistemplomának uj tornya és “Molnár-harangja” felszentelésén, 1949 julius 4-én: KECSKEMÉTHY JÓZSEF igazgató-lelkész

Szivünkben az áhitat és testvéri szeretet szent érzelmeivel, szemünkben a hála és kegyeletes emlékezés meleg könny cseppjével borulunk elődbe ez áldott ünnep reggelen, Ó mindenekre elégséges Kegyelem, mi megsegítő és megáldó Istenünk.

Szivünk hálával van tele ma és dicsérünk Téged, Istenünk, az ajkak viharos énekével: az erőért, segedelemért, a Te nagy jóságodért, hogy a szeretetnek itteni házát, árvák, öregek otthonát, immár 28 éven át gondviselő atyai szereteteddel vezérelted és testvéri szivek áldozatán kivül fenntartottad, gyarapítottad és a Te szegényeid számára nevelő, szerető, megmentő és megnyugtató otthonává tetted.

Dicsérünk és áldunk Téged atyai gondviselésed mellett azokért is, akik e szeretet-otthont alapították, áldozatos munkával, hűséges szolgálattal és szeretettel naggyá tették. Ó áldd meg őket, Istenünk egyen-egyenként. Ó áldd meg ma emlékezetét kü-