Bethlen Naptár, 1950 (Ligonier)
A legnagyobb jótevőnk. Az Amerikai Magyar Református Egyesület és tisztikara
78 BETHLEN NAPTAR szívekben. 1897-ben 320 taggal és 272 dollár és 15 cent vagyonnal elindul munkájára a Református Egyesület. Aki Isten kezét megfogva indul el a jó cselekvésére, az tapasztalni fogja, hogy ereje megújul, megsokszorozódik, hogy Isten keze vezeti előre, feljebb és feljebb a szolgálat útján. Ez történt az Egyesület életében is. A megindulás után tíz évre, 1907-ben éri az a megtisztelő kitüntetés, ami — tudtunkkal egyedül a Református Egyesületnek van meg, hogy az Egyesült Államok Kongresszusa adott az egész országra szóló működési engedélyt. Hogy alkalmasabb legyen a szolgálatra, 1910-ben, minden más hasonló célú amerikai magyar intézmények között elsőnek, bevezeti a korszerinti fizetést, megszervezi a gyermekosztályt. “Kevesen voltál hű, többre bizlak ezután”, mondja az Ur. Az Egyesület is többre bizatott. 1921-ben, Ligonier, Pa.-ban házat és birtokot vesz, hogy az élet árváiról, a szüle nélkül maradt gyermekekről és az árván maradt öregekről, saját otthonában viselhessen gondot. Isteni megbízatásra, szeretet-otthonunkat nemcsak hogy megnyitottuk, hanem fenntartottuk, szépítettük, gyarapítottuk és 28 éves fennállása alatt, abban több száz árvánknak és öregünknek s az utóbbi esztendőkben mintegy 15 hontalan, bujdosó árva magyar gyermeknek is meleg otthont, testi és lelki-kenyeret biztosítottunk. Az árvaház és öregek otthona megnyitása után következő lépés volt az Egyesület áldásainak minél több emberre való kiterjesztése céljából, a szervezés munkájának megindítása 1933-ban. “Barátom! ülj feljebb!”, mondotta Jézus az asztalnál alázatosan ülő embernek. így szólt a Református Egyesületnek is. A szolgálat terén feljebb ültette azzal, hogy 1933 júliusában elértük az első millió dollárt. “Barátom! ülj feljebb!”, fel az ország szívébe, a fővárosba, Washingtonba. 1936-ban Washingtonba teszi központját a Református Egyesület és 1938-ban már saját központi épületében, a Fehér Ház melletti Kossuth Házban, talál otthont. Az 1949-ik esztendő ismét újabb határkőhöz juttatott. Olyan eredményt hozott, ami előtt Isten iránti hálával és az építő munkások iránti elismeréssel kell megállanunk. Mi ez az eredmény? Az, hogy elértük a négy millió dollárt és beléptünk az ötödik millióba! * * * A birtokunkban levő javak értékét az dönti el, hogy mire használjuk. A kés az orvos kezében gyógyulás, egészség eszköze,
