Bethlen Naptár, 1949 (Ligonier)

Szépirodalom

86

BETHLEN NAPTÁR

ALKONY SZERELMESE

A nap lementét szeretem,

Elringató gyönyör nekem,

A nap úgy pillant vissza rám,

Bíborrá szépíti ruhám,

Lelkemet meg úgy gyújtja szépre, Zeng benne a szférák zenéje.

Leszáll a nap a földövig,

Szívem rubiniján áttörik,

Színekben fürdeti a fát És lelkem kristály ablakát,

Szerelmesen egymásra nézünk.

S dalolni kezd bűvös szirénünk.

Elzengi, hogy ó'sz kezdetén Szívében születtem meg én, Színpompázó dús alkonyat Ontott bölcsó'mre sugarat:

— Én meghaltam, te megszülettél, Hű dalnokom csak így lehettél. —