Bethlen Naptár, 1949 (Ligonier)
Szépirodalom
BETHLEN NAPTAR 81 és csak természetes, hogy ezek a hatalmak segítettek bajbajutott társuknak, Ausztriának. Angliának, a világ akkori legnagyobb hatalmának az idő rövidsége miatt nem kellett aktuálisan beleavatkozni a küzdelembe, bár ha hosszabbra nyúlt volna a harc, kétségkivül azt is megtette volna. Oroszországnak jutott a szégyenteljes szerep, hogy a hősiesen és sikeresen harcoló magyar nemzetet a maga túlerejével letiporja. Mert hogy a magyar nemzet sikeresen harcolt, arra a történelem a bizonyság. Csak pár hónapig tartott ez a dicsőséges korszak, de igy is örök időkre bizonysága marad a nemzetben rejlő nagy erkölcsi erőknek. Pedig az 1849-es esztendő igen lehangoló jelek kíséretében kezdődött meg, legalább is ami a magyarországi hadműveleteket illette. (Erdélyben jobb volt a helyzet, ahol Bem tábornok seregei karácsony napján vonultak be Kolozsvárra, az év utolsó napján Besztercére, január első napjaiban pedig a menekülő osztrák sereget Bukovinába szorították.) Észak felől a jablonkai szoroson Hurbán tótjai törtek be, a duklai szoroson pedig gróf Schlick osztrák tábornok serege vonult az országba, Kassát is elfoglalva. A felvidékre küldött kisszámú magyar sereg egymásután vesztette el a csatákat. Mindezek koronájaképen Windischgraetz serege január 5-én bevonult Pestre. A magyar főváros egyetlen puskalövés nélkül került az osztrákok kezére, mert a magyar kormány pár nappal előbb elmenekült. Az osztrák sereg az országba való betörés óta 23 nap alatt ért el a magyar fővárosba. A magyar hadsereg még ekkor nem volt egységes, fővezére nem volt s az egyes hadtestek tábornokai főképen Mészáros Lázár hadügyminiszter utasításainak voltak kötelesek engedelmeskedni. Görgey, a későbbi fővezér, október eleje óta őrnagyi rangban csak az országos népfölkelés szervezője volt, gróf Dembinski Henriket, az igen hamar tehetetlennek bizonyuló lengyel tábornokot pedig, csak február elsején nevezték ki fővezérré, amely tisztet mindössze két hónapig töltötte be, de egy hónap múlva Görgey és tisztikara már megtagadta neki az engedelmességet. Ausztria a számára kedvező jelek dacára sem volt nagyon kedvező helyzetben. Az uralkodóház már október elején a csehországi Olmützbe tette át székhelyét. Az itteni érseki palotában történt a gyöngeelméjü V. Ferdinánd lemondása fivére fiának, a 18 esztendős Ferenc Józsefnek javára, 1848 december másodikén. A monarchiának tehát uj és fiatal uralkodója volt, amikor a magyar főváros elesett s amikor az uj esztendő a lehető legsötétebb kilátások mellett indult el a magyarok számára.
