Bethlen Naptár, 1949 (Ligonier)
Sokak segítője a mi legnagyobb jótevőnk…
BETHLEN NAPTÁR 139 Aki tiz dollárt e célra befizet, az a tiz dollárjával egy remekül összeállított élelmiszer csomagot küld egy rászoruló szegény magyar református éhezőnek. 4. BABA KELENGYÉK. — A magyar hontalanok nyugatra menekült táboraiban ez éven 1800 kisded megszületése várható. Nem lesz ruha, mellyel a szerencsétleneket betakarják. E megjelöléssel beküldött minden tiz dollár egy-egy ilyen apró csecsemőnek meleg kelengyét küld. A küldő nevét is továbbitjuk, mi által a küldő esetleges keresztszülői viszonyba léphet a születendő csecsemővel szemben. Milyen áldott formája az ártatlan újszülöttek megsegítésének?! Nem lehetne felsorolni a rengeteg támogatásra érdemes segélycélt, mint amilyenek egyházak, egyházi intézmények támogatása: mint — Fiu-Kálvineum, Leány-Kálvineum, Mátraházi Diák-santorium egyházi kórházak, árvaházak, iskolák, stb., stb. Ki tudná megmondani melyik fontosabb, melyik égetőbb...? De ha bármelyikre adunk, krisztusi parancsnak engedelmeskedünk és a szeretet nagy törvényének betöltésével irgalmas samaritánusként a szenvedőket meglátogatjuk. Az uj idők keresztyénségének első és legfőbb kötelessége a szenvedők testvéri megsegítése. Ravasz püspök méltányló szavai az egyetemes segélyezésről “Ezért az egyháznak legfőbb gondja az legyen, hogy a hitben épüljön és a szolgálatban gyarapodjék. Ezt célozza az Ökomené név alatt ismerős mozgalom, a szervezés alatt álló “Egyházak Világtanácsa”, amely a jövő év augusztusában Amsterdamban tartja első világzsinatát. Addig is azonban ihleti és nagyrészt lebonyolítja a keresztyén világnak azt a nagy szeretetmunkáját, amely a háború borzalmas sebeinek gyógyításával foglalkozik. Nem ismerünk a világtörténelemben nagyobb jótékonysági vállalkozást, mint ez a szeretetmunka. Szomorú kiváltságunk, hogy ez a szeretetmunka Magyarországon a jövő évben sem szűnik meg. Pedig már sok olyan ország, amely eleinte segélyt elfogadó ország volt, a rend helyreálltával másokat segényező országgá vált.” A hontalanságban élő szétszórt magyarok köszönő sorai A hontalanság keserű kenyerét evő magyarok lelkigondozásával megbízott egyik magyar református lelkész Írja: “Ausztriában éppúgy, mint a Németországiak, szeretetcsomagokat készítettünk az élelmiszerekből és azokat, valamint a cipőket most osztjuk szét. A kiválasztás roppant nehéz és keserves dolog, hiszen minden ittlévő, megtűrt segédmunkási sorban dolgozó, nedves barakklakásban senyvedő magyart “rá-
