Bethlen Naptár, 1949 (Ligonier)

Sokak segítője a mi legnagyobb jótevőnk…

134 BETHLEN NAPTÁR gunk vizsgázott. És jól vizsgázott. Sajnos, 1848 történései nem korlátozódtak egyetlen esztendő dicsekvésre méltó tényeire. Negyvennyolcért nagy árat kellett fizetni a magyar nemzetnek negyvenkilencben. Az erre való emlékezés szerves része kell legyen életünknek épen most, mi­dőn ugyanaz a külső hatalom, mely túltengő erejével száz évvel ezelőtt Világosnál térdre kényszeritette a legnagyobb eszménye­kért küzdőket, újra százezrével szedi áldozatait a két világhá­ború következtében egyébként is hallatlan vérveszteséget szen­vedett magyarságból. A történelem ismétli önmagát s kell, hogy abban mi is ismételjük önmagunkat. Önmagunkat, vagyis azt a magyar né­pet, mely akkor sem adta fel a reménységet a jobb jövendőre, mint ahogyan most sem adja fel. Azt a magyar népet, mely annak idején az ország határán belül a maga szenvedő ellen­állásával, azon kívül pedig a kossuthi emigráció tevőleges küz­delmével megtartotta magát. És meg fogja tartani most is. A kényszer-szabta határokon belül, bizony, vértanusággal is, azon kívül pedig a nagy világ minden tájára szóródott magyarság összetartásával és kitartó munkájával. Éhez az erőfeszitéshez ma jobban, mint valaha, nélkülöz­hetetlen szükség is, kötelesség is, de mindenek fölött inspiráció annak a fő tizenháromnak nem múló emlékezetéhez fordulá­sunk, kik a ma románok által bitorolt Aradon, egy ködös októ­ber 6.-i reggelen életük elvesztésével nyerték meg a vértanu­­ság koronáját. Emlékezni fogunk tehát a múltra, hogy annak példája vértezzen fel bennünket a jelenben a kiküzdendő jobb magyar jövendő szolgálatára. E sorok Írásakor még korai volna módokat vagy napokat határozni meg az emlékezés mikéntjére. Ahogyan azt az elmúlt évben is megtette Egyesületünk, úgy az idén sem fogja elmu­lasztani, hogy méltó formában ott legyen, ahol példájára és jelenlétére igény lehet. Valószínűleg sikerülni fog most is, a “Vértanuk esztendejében”, olyan demonstrációban összpontosí­tani szervezett erőinket, melynek jótékony hatása nemcsak or­szágos, de világvonatkozásban is számottevő lesz. Borshy Kerekes György,

Next

/
Oldalképek
Tartalom