Bethlen Naptár, 1948 (Ligonier)

Szépirodalom

BETHLEN NAPTÁR 75 MIKLÓS BÁCSI Irta: Takaró Géza Ott ült minden vasárnap a karzaton. Fejét az orgonához hajtotta, mintha többet akart volna hallani, mint a gyülekezet. Mert hát az ablaküveg sem arra való, hogy azt nézzük, hanem hogy rajta keresztül távoli dolgokat lássunk. Az orgona nem csak azt közli, amit az orgonista rátesz, de a buzgóság szár­nyain olyan magsra emelhet, hogy “úgy tetszik, mintha vigadva ott volnék, hol a menny lakói” zengenek örök halleluját. Zsoltárt nem vett kezébe, szemüvegét “kinőtte”, ezért saját csőntkötésü-énekeskönyvét is már régen behozta, hogy ajándé­kozzak meg vele valakit. Ő kivülről tudott minden éneket. Nem csoda. Éppen most, hogy itt hagyott bennünket, félszáz eszten­deje már, hogy egyházi tisztségről mondott le. Ötvenkrajcáros bélyeggel ellátott okmány van arról, “miszerint Mándy Miklós ev. ref. vallásu hatvani lakos a Hatvanban alakult s egyesült protestáns egyházban az egyházfi tisztet három és féléven át közmegelégedésre viselte s szelíd maga, vallásosságával, buzgó tevékenységével mindnyájunk elismerését kiérdemelte. 1897. aug. 23. Keresztesi Samu ref. lelkész.” A múlandó világnak dolgaiban már kevesebb szerencséje volt. Gondosan megőrizett bizonyítványai megannyi ablakok, melyeken keresztül egy elmaradott, szomorú korszakba tekinthetünk vissza. Például itt van az “Ideiglenes Igazolvány, arról, hogy Mándy Miklós cipészsegéd, állítólag avar-újvárosi születésű ref. vallásu, mai napon alólirt iparhatóságnál munkakönyv kiállítása végett jelentkezett, de miután kimutatni képes nem volt, a munka­könyvét elvesztette, iparhatóság megkerestetett, miszerint neve­zett részére illetékességi bizonyítványt állítson ki. Addig is fenn nevezett feljogosittatik, miszerint a Pestmegye területén munkába léphet, és munkába léptét, valamint abból kilépését ezen iparhatóságnál személyesen bejelenteni tartozván. Kelt Mo­­noron....” Következnek a jelentkezések Kispesten, Szatmáron, Pécsett, stb. Nehéz lett volna neki elkallódnia. Másutt is nyilvántartot­ták. így a “Népfölkelési Igazolványkönyv: Mándy Miklós — születési évfolyam 1861.” Hatvan-Káta-Budapest-Szatmár.......... Már ötvenéves elmúlt, még mindig jelentkezett. Közben polgári kötelességének is eleget kellett tennie. Ilyen­kor mintha temetésre, vagy kivégzésre küldték volna. A sok

Next

/
Oldalképek
Tartalom