Bethlen Naptár, 1948 (Ligonier)
Emlékezzünk
44 BETHLEN NAPTÁR jának valamikor újra szembe kell néznie és az Egyesült Államokkal együtt az egész civilizált világot arra kérte, hogy vessenek gátat a veszedelem terjeszkedésének. Kossuth megjósolta amerikai beszédeiben, hogy az Egyesült Államoknak Oroszországgal is meg fog gyűlni a baja, mert Ázsiában is mindenütt az orosz hatalommal fogja szembe találni magát. A veszedelem egyes jelenségeit már látjuk, de hogy valóban mit fog jelenteni, azt csak a jövő mutathatja meg. Egy bizonyos: 1948 sorsdöntő év lesz Magyarország szempontjából, talán olyan mértékben, mint ezeresztendős élete alatt sohasem. És ezért aggódó érdeklődéssel kell néznünk a jövő esztendő elé, ugyanakkor azonban a múlt tanítását sem szabad elfelejtenünk. A magyar nemzet végigélte a tatárjárás pusztítását, a mohácsi veszedelem által bevezetett összeomlást, a 150 esztendős török uralmat, a több százados osztrák elnyomatást. El lehet mondani, hogy az ezer esztendő alatt aránylag csak igen rövid korszakokban volt nyugodt és megelégedett, elnyomástól, háborútól mentes élete. Hogy újabb megpróbáltatások jönni fognak, azt tudnunk kellett, hiszen a történelem nem állott meg sem a Muhi pusztán, sem Mohácsnál, sem Világosnál. A történelem tovább ment a maga utján, tovább taposva vagy tovább kerülve ki az egyes nemzeteket. A magyar nép összetételénél, földrajzi adottságánál fogva sem remélhette, hogy sok nyugodt és boldog korszakban lesz része. Az a tény azonban, hogy túlélt mindent, hogy talpraállt minden esetben, feltétlenül alapot ad arra a reményre, hogy a mostani megpróbáltatást is túléli és talpraáll. Azt sem gondolhatjuk, hogy az igazi nagy magyarok örökre kihaltak, hogy Árpádja, Hunyadi Mátyása, Rákóczija, Kossuthja csak a múltnak lehetett, de a jövőnek nem. Lesz magyar jövő, ha lesznek igaz magyarok, akiknek a romok nem csak arra lesznek jók, hogy rájuk lehessen ülni, keseregni, hanem arra is, hogy uj munkára, uj erőfeszítésre, uj jövő készitgetésre serkentsék a magyar népet. Hogy ez máris igy van, annak is sok példáját látjuk. A “politikai divatok” jönnek és mennek, de a nemzet örök!