Bethlen Naptár, 1948 (Ligonier)

Emlékezzünk

42 BETHLEN NAPTÁR A nemzetiségek lázadása ezalatt teljes erővel kitört. Külö­nösen Erdélyben volt rettenetes a megvaditott oláh tömegek vér­engzése, amely természetesen nem rendes harcokban, hanem a védtelen polgárnép lemészárlásában tombolta ki magát. Csak Za­­latna kisvárosban 640 magyart gyilkoltak le. Kossuth emberfeletti energiája azonban előteremtette a szük­séges, habár képzetlen, katonaságot. A harmincéves Görgei lesz a fővezér, aki képzett katona volt, de száraz, lelkesülni nem tudó egyéniség, aki mindenben a rosszat látta meg először, nem úgy mint Kossuth, akinek lebirhatatlan optimizmusa a legnehezebb helyzetben is tudott valami jót felfedezni. Egy hónapba telt, mig Görgei létrehozta az első, kiképzett, 30 ezer emberből álló magyar hadsereget. Az osztrák hadsereg azonban 52 ezer képzett katonával közel­­gett Windischgrätz herceg vezérlete alatt. Görgei mellett Perczel Móricnak volt egy 6000 emberből álló serege, amelyet azonban az osztrákok Mór mellett szétkergettek. Ez december 30-án történt s Kossuth másnap, 1848 utolsó napján azt javasolja, hogy a kor­mány tegye át székhelyét Debrecenbe. Ami ezután következik, az már az 1849-es esztendő története, amiről a jövő esztendőre lesz szó. sjc :jc Amikor 1849-ben a magyar szabadságharc ügye elveszett, Haynau tábornagy, az aradi 13 vértanú hóhéra ezt a kijelentést tette: “Garantálom, hogy száz esztendeig nem lesz forradalom Magyarországon.” A hóhér hiéna biztosra vette, hogy a monarchia és a Habs­burg uralom még száz esztendőnél sokkal továbbtart. A szászesztendő most telik el. Forradalom csakugyan nem volt Magyarországon, mert az 1918-as rövidéletü mozgalmat nem nevezhetjük annak. Akkor a monarchia már romokban hevert, nem volt ki ellen forradalmat csinálni, csak belül kellett az or­szágban megalapozni az uj jövőt. A százéves forduló azonban mégis óriási sorsváltozásnál ta­lálja Magyarországot: az a veszedelem ért el hozzá, amelytől Kossuth Lajos is legjobban féltette hazáját és az egész civilizációt: Oroszország részéről. Kossuth akkor természetesen csak a cári uralomra tudott gondolni, mint olyan hatalomra, amellyel hazá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom