Bethlen Naptár, 1948 (Ligonier)
Bethlen Otthonunk ügyeiről
BETHLEN NAPTÁR 161 — Menj el, testvér, helyettem és nézd meg, hogy milyen fából faragták Tildy Zoltánnét és ird meg majd nekem. Testvéröcsém pápista létére olyan emberekkel barátkozik, mint Nt. Béky Zoltán Trentonban és Nt. Pazár Miklós Philadelphiában és végül ezt irta: — Nem tudom, hogy mi fajta ember Tildy Zoltán, de a felesége magyar nagyasszony. Úgy beszélt hozzánk, hogy felhívására árvaház céljaira odaajándékoztam rajta keresztül a budapesti határban levő házamat kertestől együtt. Mikor efajta számítani tudó mérnök-ember ennyire fellelkesedik, akkor valóban igaz magyar nagyasszony kell legyen a református köztársasági elnök felesége. Persze öcsém-uram mérnök. Én nem adhattam volna Tildynének egyebet, csak a sírhelyemet, mert más ingatlanom nincs e föld hátán. Ingóságom se sokkal több. A második, Magyarországról jött vendég Mindszenthy József volt, aki ez idő szerint a Vatikán bíborosa, Magyarország hercegprímása, Esztergom érseke. Ekkor már kiállott derekamból a zsába, tehát vele utaztam a két hét alatt, amig az Egyesült Államokban járt. Egyébként kíséretében volt egyik kedves rokonom, Ft. Dr. Szabó János szentszéki tanácsos, a budapesti Szabadság hegyi katolikus templom feje és a magyar katolikus árvaházak lelki igazgatója, akármi munka járjon ezzel a szép cimü állással. Állandó vendégem volt János atya Amerikában és mikor vele beszélgettem, mindig az forgott fejemben, hogy manapság a kis magyar árváknak nem annyira lelki igazgatás kell, mint inkább jófajta ennivaló. No, nem mondok semmi lekicsinylőt, de azt mégis elrebegem, hogy mikor a primást közelebbről megismertem, arra gondoltam, hogy biz ennek vagyonos öcsém nem adott volna házat Budapesten és magam is ragaszkodtam volna daytoni sirhelyemhez. Ne kérdezze most senki, hogy hol az a mosolygó Sárika, aki a címben szerepel, mert Sári most jön és helyet követel magának. Úgy mesélem el históriáját, amint azt János atyától hallottam és lehetőleg híven adom közszájra. A budapesti Szív ucca gyalogjárón járt a magyar rendőr, mikor az egyik bombától össeroppant ház romjai alólnyögést hallott az éjszakában. Bűnesetre gondolt, előrántotta forgó pisztolyát és villamos zseblámpájával kutatni kezdett. Nem hiába! A romok között egy nyolc éves gyerek-leánykát talált, akinek egész ruhája
