Bethlen Naptár, 1947 (Ligonier)

Szabóné Lévay Margit: Két pogány

84 BETHLEN NAPTÁR sök barátja. Még nem találko­zott vele, de a hírét már ismeri — mintahogy a zsidók vénein keresztül az ő érdemeit ismeri Jézus. És elindúl Hozzá. Visái a jósága, hogy szíve szomorú­ságát megismertesse Véle. És Hozzá érvén, a nemes érzelmű ember kellemével kéri őt: — “Uram, az én szolgám ott­hon gutaütötten fekszik és nagy kínokat szenved.” Jézus megér ez ve a szavakból kiáradó jóságot, készséggel mondá néki: — “Elmegyek hozzá és meg­gyógyítom őt.” E gyorsan ömlő szeretetre megrendül a századosban a po­gányság és fejét meghajtva mondá: — “Uram, nem vagyok méltó, hogy az én hajlékomba jöjj; csak szólj egy szót és meggyó­­gyúl az én szolgám. Mert én is hatalmasság alá vetett ember vagyok és vannak alattam vi­tézek; és mondom egyiknek: Eredj el, és elmegy; a másik­nak: Jöszte, és eljő; a szolgám­nak: Tedd ezt, és megteszi.” Elcsodálkozva hallá ezt Jé­zus, “és mondá az őt követők­nek: “Bizony mondom néktek, még az Izraelben sem találtam ilyen nagy hitet.” És mondá a századosnak: — “Eredj el és legyen néked a te hited szerint.” (Mt. 8:5-13.) A százados elmegy. Nem in­gadozva indúl el. Messze van tőle az ide-oda lökdöső kétke­dés, a hányogató “hátha-hátha”; hanem a biztos járás egyenes lépteivel siet meggyógyúlt szol­gájához. Mert hitte, hogy meg­gyógyúlt, azalatt, mialatt az ő Ura mondta: Legyen néked a te hited szerint. Már pedig őt a hite hozta a hit Erejéhez. Az a hit, mely nem ismer ingado­zást. Ezért mondta rá Jézus: még Izraelben sem találtam ilyen nagy hitet. Csak ennek a két léleknek mondja Jézus “nagy a te hited.” És ez a “nagy” jelzés tesz bi­zonyságot arról, hogy mindkét pogány szívben kártyavárként omlott össze a pogány istenek bálvány szobra. S lelkűkben dicsőségre emelkedett az egyet­len Világosság, Ut, Igazság és Élet: az örökéletet adó egyetlen egy Örök-Isten. * De sok édesanya leikébe sze­retném beoltani a síro-feniciai asszony hitét, mikor aggódó beteg gyermeke ágya felett vir­­raszt. Azt a hitet, amelyre Jé­zus azt mondta “nagy.” Mert de sok anya fut orvostól orvoshoz a hit ereje nélkül, a­­mely nélkül pedig igazi orvos nem tud gyógyítani. És de sok anya elfelejt leborúlni az orvo­sok Orvosa előtt, hogy imádko­zással könyörögjön az egészsé­get adó morzsákért. De sok beteg lélek van ma is a pogányság szolgálatában, akik a hit templomából az el­vek termeibe, vagy egyik vallás­ból a másikba lótnak-futnak a­­nélkül, hogy valaha is felgyó­­gyúlnának és megerősödnének. Miért? Mert se hitökre, se el­vükre nem lehet ráütni a meg­tartó “nagy” pecsétet. Csak fut­

Next

/
Oldalképek
Tartalom