Bethlen Naptár, 1946 (Ligonier)
Király Imre: A további fejlődés utján
BETHLEN NAPTÁR 27 Otthonnak az első tizesztendőben teljesített munkásságáról és az Egyesületünk tagságának, az amerikai magyar reformátusságnak erre a munkára fordított áldozathozataláról, melynek beszédes bizonyitéka az: hogy az intézetnek a tiz esztendő alatt összes bevétele 403,633.01 dollár volt. Dr. Kalassay a tiz évről szóló beszámolóját azzal fejezte be, hogy az ő lemondása után 1931 julius 1-től a Bethlen Otthonnak ujkorszaka kezdődött. * # * Az “uj korszak” a Bethlen Otthon életében a megpróbáltatások éveivel kezdődött. Dr. Kalassay árvaatya az intézetnek első tiz esztendőben állandóan tartó megszervezésével, berendezésével és a fenntartásával járó munkába, életének ránehezedő gondjaiba nem csak belefáradt, de testileg-lelkileg letört, beteg lett. Erre tekintettel Egyesületünk 1931 junius utolsó hetében Ligonierban tartott közgyűlése, mint a Bethlen Otthonnak legfelsőbb kormányzó szerve Dr. Kalassayt az intézet felelős vezetői állásától felmentette s az öregek fölötti felügyelet ellátásával bizta meg. Dr. Kalassay visszavonulása az intézet éléről nemcsak maga iránti mély részvétet, sajnálatos meglepetést, de az intézet jövőjét tekintve nagy megrázkódtatást váltott ki úgy az Egyesületünk közgyűlési képviselői, mint az amerikai magyar reformátusság sorai között. Dr. Kalassay egyénisége, neve annyira összeforrott, egyet jelentett az amerikai magyar reformátusságnak az árvaház iránt tanúsított áldozatkészségével, hogy az ő visszavonulása miatt sokan attól tartottak: a támogatói elhidegülnek az árvaháztól. A közgyűlési képviselők egy része az intézet munkájának a beszüntetésére gondolt s az a vélemény kezdett kialakulni, hogy az intézetben gondozott árváinkat, öregjeinket helyezze ki az Egyesületünk jó szivü magyar családokhoz tartásra a tagjaink által fizetett 10 centes havijárulékok megfelelő szétosztásával. Ezzel a véleménnyel szemben az intézet további fennállását megtartotta a könyörülő szeretet. Az árvaház főépülete körül, melynek termében Egyesületünk a közgyűlését tartotta, ott szaladgált 58 árvasorsu gyermek. A gyermekek piros-pozsgás arcáról ki-ki meglátta a gondtalan életet, ártatlan örömöket visszatükröződő szemeikből rámosolygott a delegátusokra a boldog gyermekkor. Ők itt együtt is, egyenként is itthon vannak, de ha szét osztják ebből a közös otthonból,
