Bethlen Naptár, 1944 (Ligonier)

Történelmi dátumok

56 BETHLEN NAPTAR a még róm. kath. Zwinglit hívta meg ide ünnepi szónoknak, aki beszédében élesen kikelt a bucsujárás ellen. 1861-ben ün­nepelték annak az ezeréves évfordulóját, hogy itt működött Szent Meinrad és a templomnak adományozta a csodatevő képet. HELTAI GÁSPÁR ebben az évben lett kolozsvári plébá­nos és ebben a minőségben terjesztette a reformációt. Sajtót is alapított. Majd szakított a római egyházzal és előbb a lutheri, majd a kálvini reformációi irányzatot fogadta el. HONTER JÁNOS ebben az évben lett a brassói evangéli­kus egyház első papja, miután ott előbb főiskolát alapított. Nagy munkát végzett az erdélyi szászok között és sok könyvet irt. KÁLMÁNCSEHI SÁNTA MÁRTON magyar reformátor eb­ben az évben Debrecenben működött a Kálvin szellemében. Küzdött az unitáriusok ellen. Petrovics Péter főur volt a véd­nöke, református püspök lett és részt vett a beregszászi zsi­naton. SKARICZA MÁTÉ magyar reformátor ebben az évben szü­letett Ráczkevén. Előbb tanító volt, majd a páduai, genfi és wittenbergi egyetemeket látogatta. Ráczkevére 1572-ben válasz­tották meg papnak. Részt vett a herczegszőlősi zsinaton és annak határozatait ő nyomatta ki. Sajtó alá rendezte a Sze­gedi Kiss István reformátor munkáit is. Luther énekét (Erős várunk nékünk az Isten) magyarra fordította. SZÉKELY ISTVÁN, volt ferencrendi szerzetes ebben az évben lett Liszkán protestáns tanító. Későbben Kassán, majd Gönczön működött, mint lelkész. Nagyarányú irodalmi mun­kásságot fejtett ki. WAGNER BÁLINT reformátor ebben az évben tért haza a wittenbergi egyetemről és iskolaigazgató, majd brassói ev. pap lett. Nyomdát is alapított és buzgalommal terjesztette a lutheránus vallást az erdélyi szászok között. 1644 RÁKÓCZI ZSIGMOND ebben az évben, mint a székelyek generálisa hadjáratban vett részt, és az egyik hadosztály pa­rancsnoka volt. A hires I. Rákóczi Györgynek volt fia. Atyja őt tette meg a császártól átengedett hét vármegye és magyar­­országi birtokainak igazgatójává. Ő hozatta a tudós Comeniust . Sárospatakra. A presbiteriánus irányzat hive volt az akkor túl­súlyban levő episzkopális elvvel szemben és azokat, akik püs­

Next

/
Oldalképek
Tartalom