Bethlen Naptár, 1944 (Ligonier)
A Presbyterian Church-höz tartozó magyar egyházaink élete és problémái
BETHLEN NAPTÁR 111 Ez az egyház volt az, amely már 1881-ben pártfogásába vette azt a küzdelmes, sokszor sikertelennek látszó missziói munkát, amelyet Kecskeméthy Ferenc lelkész indított meg Amerikába kivándorolt magyar református testvéreink között. Később pedig, miután egyházi munkánk alaposabban megszerveztetett, számtalan kisebb nagyobb gyülekezetünket keblére ölelt segitő karjaival. Ma harminc szervezett magyar egyházat és 10 missziót látunk a több mint tízezer gyülekezetének sorában. Helyi egyházainkban való szabad rendelkezést, ősi szokásaink megőrzését, anyanyelvűnk általános használatát mindig biztosította számunkra. Az a tény, hogy az angol nyelvű istentiszteletek tartását több egyházunknál behoztuk, ma már sehol sem kelt feltűnést. Ezt a merész kezdeményezést a többi felekezeteink vezető emberei is ma már végtelenül fontosnak és sürgősnek tartják. Aktiv szolgálatban levő amerikai magyar lelkészeinknek több mint fele valamelyik presbyterian szemináriumban nyerte teljes vagy legalább részbeni képesítését. Sokan továbbképzésüket ma is ott folytatják. Hát azoknak a hazai diákoknak — csere és ösztöndíjas — a száma ,akik egyházunk vendégszeretetéből egy vagy több évet iskoláinkban hallgattak! És ezért az elvett és élvezett jóságért mivel fizettünk mi, amerikai magyar reformátusok? A bennünket is közelebbről érintő és érdeklő lelkész-képzés ügyével kapcsolatban bloomfieldi iskolánk helyzetével is foglalkoznom kell. Közegyházunk Detroitban tartott évi gyűlésén szó volt arról, hogy ezt az iskolát is bezárják, illetve annak theológiai fakultását áthelyezik Princetonba. A General Assembly utasította iskola-ügyi bizottságát, hogy alaposabb és körültekintőbb vizsgálat alá vegye iskolánk létjogosultságát és tegyen két év múlva jelentést arról a nagy gyűlés előtt. Röviden és momentán a helyzet igy és itt áll. Sokunknak a véleménye az, hogy ebben az átmeneti korszakban, amelyben egyházaink ma élnek, egyik másik iskolánk nem képes azt a hátteret, azt a szellemet és azt a lelki felkészültséget megadni, amit Bloomfield nyújtott és nyújthat. Tehát oda igyekeztünk hatni, hogy ez az iskola-ügyi bizottság, amelynek hatáskörébe tartozik iskolánk fennmaradása vagy lezárása, egy komolyabb és messzebbmenő vizsgálat tárgyává tegye Bloomfield kérdésének minden oldalát. Mindegyik felekezeti csoportunkban élesen érzett lelkészhiánynak több oka és magyarázata van. Én csak egyre akarok rámutatni. Az elmúlt tiz esztendő alatt közvetlen tudomásom szerint több nagy tehetségű és alapos felkészültséggel biró ifjú lel
