Bethlen Naptár, 1943 (Ligonier)
Eckhardt Tibor: Az "Új Világ"-ról
38 BETHLEN NAPTÁR egyéni és nemzeti szabadság vágya söpörte el Európában a “Szent-Szövetség”-et; nemzeti függetlenséget, állampolgári szabadságjogokat hirdetett meg nekünk, magyaroknak, Kossuth. A nemzetek és azokon belül az egyén szabadság-jogainak a kivivása tölti ki a XIX.-ik század történelmét Európában és Amerikában egyaránt. De a másik két elvre: az Egyenlőség és Testvériség megvalósitására e küzdelmek idején sor nem került, sőt inkább hanyatlás következett be ez irányban. A hűbéri megkötöttségekből kiszabadult emberi elme és erély megteremtette a termelés gépesítését, a tőke-gazdálkodást s ami vele járt: az ipari imperializmust s a kamat-hűbériséget. A várur élete egykor közelebb állott a jobbágy sorsához, mint napjainkban a milliárdos életmódja a külvárosi proletáréhoz. Ijesztővé nőtt a társadalmi egyenlőtlenség s annak következménye: az osztály gyűlölet. A jogi egyenlőség még kirívóbbá tette a modern társadalomban a gazdasági egyenlőtlenséget, a munka nélkül élvezett tőkejövedelem bántó és erkölcstelen jelenséggé nőtt a bizonytalan sorsú proletáritátus szemében. Az első világháború még az egymásra törő nemzeti imperializmusok harca volt csupán; osztály oldalról nézve inkább a tőkések érdek-ütközésének nevezhető. De az első világháborút lezáró társadalmi forradalmak európaszerte már elárulták a mélyreható elégedettlenséget, mely a tömegek indulatait felkavarta. Uj korszak küszöbéhez érkeztünk, amikor el kellett dőlnie annak, hogy békés fejlődés, vagy forradalom hozza-é majd meg a kiegyenlítődést, evolúció, vagy revolució viszi-e közelebb a megvalósulás felé az elhanyagolt egyenlőségi vágyat? A páris-környéki békék óta eltelt idő általában a sikerületlen kísérletezések korszaka volt. A világtörténelem színpadán elsőkként az oroszok jelentkeztek, kiknek történelme sohasem ismert fokozatos fejlődést, de annál inkább a kíméletlen erélyt. A legmesszebbmenő programmot hajtották végre ezúttal is és tartják fenn a mai napig a bolsevizmus formájában; egyenlősitettek, de lefelé; megteremtették az egyenlőséget a nincstelenségben. Módszerük egyszerű, de kevéssé vonzó: kiirtották a szó legszorosab értelmében a polgári társadalmat s vele együtt az egyén minden jogát, a vállalkozást és a kezdeményezést. Átmeneti, rövid kísérletezésektől eltekintve, az orosz módszer müveit társadalomban sehol utánzásra nem talált és megoldásként el nem fogadható. A német nemzeti szocialista és az olasz fassiszta rendszer ugyancsak az osztály nélküli társadalom és egyenlőség felé való
