Bethlehemi Hiradó, 1970. július-október (48. évfolyam, 27-44. szám)
1970-08-06 / 32. szám
BETHLEHEM HÍRADÓ Thursday, August 6. 1970 12. oldal ÓHAZAI RIPORT PANNÓNIA LEGNAGYOBB URNATEUTÖJE Budapest tőszomszédságában, a Pilis ölében húzódik meg a kis “Solymár” község, amely a jelek szerint hamarosan rangos helyet kap az ország archeológiái térképén. A Nemzeti Muzeum régészei Mátyás király hajdani vadaskertj ének területén egy olyan nagy kiterjedésű római urnatemető feltárását kezdték meg, amely a maga nemében egyedülálló Pannóniában. A régészek Solymárt eddig is számon tartották, amióta -— néhány évtizeddel ezelőtt — napfényre kerültek egykori várának alapfalai. A község egyik régi lakosa, dr. Vaíkó Arisztid nyugdíjas muzeológus, a lelkes helytörténeti kutató bukkant rájuk a Várhegy felszíne alatt, régi okmányok adatai alapján kutatva. A solymári várat 1496-ban szerezte meg Ulászló király, vadászkastély céljaira. Mátyás királynak is kedvelt vadásztanyája volt. A törökök rombolták le. Valkó Arisztid •bronzkori emlékeket, csontmaradványokat, cserépdarabokat,, egész finom kidolgozású kerámiákat, sőt egy római fibulát és egy sokszögű padlóburkoló kövecskét is talált körülötte. Leleteiből azt következtette, hogy Solymár helyén már az őskor embere is megtelepedett, később pe-Boszorkányperek BUDAPEST — “Magyarországi boszorkányperek” címen érdekes munkát jelentetett meg az Akadémiai Kiadó. Schram Ferenc 451 per teljes terjedelmű, betühü anyagát adja közre két kötetben, területi, megyénkinti csoportosításban. TEJBÁR-BORJAKNAK SÁTORHELY — A Bólyi Állami Gazdaság sátorhelyi üzemében működik az ország egyik legnagyobb borjunevelő telepe. A borjak mesterséges táplálásának megkönynyitésére a gazdaság gé.pet hozatott Olaszországból. Az automata vezérlésű berende-: zésbe naponta egyszer beletöltik a tejport és a hozzá való vizet, az elkészíti a tejet, sőt, kellően fel is melegiti. Az olasz “tejbár” éjjel-nappal működik, a borjak tehát bármikor fogyaszthatnak az állandóan “tőgymelegen” tartott tejből. dig római település volt, szoros kapcsolatban Aquincuminál. Lakásán valóságos múzeumot rendezett be leleteiből. Gyűjteményének tudományos értékét bizonyítja, hogy azt a Nemzeti Muzeum saját felügyelete alá vonta. A FÖLDGYALUK NYOMÁBAN Tavaly fejlődésének nevezetes szakaszához érkezett a kis Solymár. Várhegyének szomszédságában nagyszabásuépitkezés folyik: egy nagy kapacitású, korszerű cserépgyár építése. Már állnak a gyár hatalmas csarnokának betonpillérei, fölöttük elkészült a tető vasszerkezete is, a télen pedig megkezdődött a gyári kisvasút pályájának talajmunkája. A csarnok közelében két kis domb emelkedik, a földgyaluk ez ellen indultak rohamra. Valko Arisztid egy másik lelkes helytörténeti kutató, dr. Jablonkay István solymári tanár társaságában — gyakran megjelent a talajmunkák színhelyén, mert számítottak rá, hogy a földgyaluk nyomán értékes régészeti anyag kerülhet felszínre. Várakozásukban nem is csalódtak. Május közepe táján a dombtető legyalult felszínén egy kisebb és egy nagyobb urnát találtak, bennük halotti (abb Árpád-kori templomot találtak VÉRTESSOMLÓ — Környe és Vértessomló között néhány éve homokbányászás közben sok emberi csontot és kerámiatöredéket mosott felszínre a vízágyú. Egy szemfüles munkás bejelentése nyomán kezdődtek el a bánya környékén a régészeti kutatások, s ez a munka érdekes eredménnyel zárult. Kiderült, hogy Árpád-kori, valószínűleg a török korban elpusztult falut rejtenek a homokrétegek. A régészek többek között egy nagy kiterjedésű temetőt és egy hazánkban ritkaságnak számitó Árpád-kori kör alaprajzú templom maradványait szabadították ki a homoktakaró alól. A nagy értéket képviselő templom restaurálását megkezdték a műemlékvédelmi szakemberek. ti hamvak maradványai. Az urnákat Valkó hazavitte és gyűjteményében helyezte el. A jelek szerint a solymári lelet régészeti és történelmi szempontból egyaránt igen nagy jelentőségű, mert ilyen, viszonylag teljes urna temető még sehol másutt nem. került elő az egykori Pannónia területén. Külön érdekessége, hogy abból a korból, időszámításunk első századának második és második századának első feléből származik, amikor már megkezdődött a bennszülött kelta lakosság és a hóditó rómaiak kultikus szokásainak keveredése. A temető területén ugyanis csontvázas sírokat is találtak, a római szokás szerint elhamvasztott halottak urnái között. Találtak eddig két érmét is, az egyik Domitianus, a másik Hadrianus császár pénze volt. De az érméknél biztosabban meghatározzák a temető korát az urnák mellett és a csontvázas sírokban talált fibulák. Az ásatások felszínre hoztak régebbi, a rézkorból, a bronzkorból, a korai és a későbbi római korból származó emlékeket is. A már feltárt anyag egymagában is nagy jelentőségű, lehetséges azonban, hogy az ásatás még hoz néhány meglepetést. A régészek szerint amikor ezek a solymári urnák a földbe kerültek, Pannóniában már száz éves volt a római uralom, és akkortájt épültek ebben, a Rómától annyira távol eső tartományban az első táborok. M. I. “EGER CSILLAGA” BUDAPEST — Közös reprezentatív éttermet nyit Budapesten, a Márvány utcában, a Magyar Állami Pincegazdaság Eger—Gyöngyös vidéki üzeme és a Dél-budai Vendéglátóipari Vállalat. Az “Eger csillaga” néven megnyíló étteremre több millió forintot költenek. Eger és Mátraalja speciális ételeit, kitűnő borait szolgálják majd fel benne. KOHÁSZ-BÉLYEG DIÓSGYŐR — A diósgyőri vaskohászat alapításának 200. évfordulója alkalmából julius 28-án 1 forintos emlékbélyeget ad ki a magyar posta. A bélyegen — dolgozó olvasztárral — kohórészíet látható. a BUDAPEST — A napokban hirdették ki az uj gyógyfürdők és gyógyszállók tervezésére kiirt pályázat eredményét. A margitszigeti pályázat első diját, 110,000 forintot Kéri Gyula, Barta György, Gáldi Gábor, Kárpáti Zoltán, Krasznai Konrád, Pertilla Péter, Szentesi Anikó, Rózsa György és Bozzai Lajos, a Szövetkezeti Tervező Vállalat mérnökei nyerték el. 1 súlyfürdővel, szaunával, kád! fürdőkkel. Az emeleti szinten helyezik el a terápiás osztályokat, ; az orvosi rendelőket. A fürdőt bőségesen ellátták váró és pihenőhelyiségekkel, kényelmi berendezésekkel és gyógyudvarral, valamint a i betegek részére ivókutakat is létesítenek. A gyógyfürdő mögött emelkedik a hétemeletes - gyógyszálló 204 szobával, 14 lakosztállyal, mintegy 330 ágygyal. Az épület körül végig loggiákat képeznek ki, valamennyi szoba a Dunára néz. A tervezők a régi Ybl-fürdő és a mögötte volt egykori Dália Szálló helyén javasolták az uj gyógyfürdőt és j A parkban a szálloda mellett gyógyszállót felépíteni. Ez a hely üres és igy az uj építkezés nem tenné szükségessé fák kivágását. Az épületegyüttes három részre tagozódik. Az egyik a gyógyfürdő, a másik a gyógyszálló, a harmadik a gazdasági épületcsoport. A kétszintes gyógyfürdőben lesz egy nagy fürdőcsarnok lazító medencével, tornamedencékkel, nyitott uszodát létesítenek a vendégek részére. A szállót, a fürdőépületet és a környező parkterületet gazdagon díszítik képzőművészeti alkotásokkal. Rövidesen elkészülnek a kivitelezési tervek, amelyek megvalósitására a Középület; tervező Vállalat kap megbij zást. Az előrelátható építési , költségeket 160 millió forint- i ban irányozták elő. Városrendezés Miskolcon Miskolcon, a városrendezés során uj forgalmi telepet építenek a Sajó mellett kijelölt ipari övezetben, 100 villamos, valamint 120 autóbusz számára. A régi remizek helyén strandfürdőt, piacot, illetve kereskedelmi üzletsort építenek. Gyógyfürdő PÜSPÖKPUSZTA — A Bács-Kiskun megyei és a bajai járási tanács, valamint a környékbeli községek anyagi támogatásával kiépült a délvidék uj gyógyfürdője a Dávod melletti Püspökpusztán. CSOMAGOLJAK A KENYERET BUDAPEST — A belkereskedelmi miniszter a kenyér kötelező csomagolásáról szóló korábbi rendelkezését Magyarország egész területére kiterjesztette. A rendelet szerint augusztus 1-től kenyeret csomagolás nélkül kiszolgálni tilos. Mind az egész, mind a vágott kenyeret úgy kell csomagolni, hogy a papír a kenyér teljes felületét befedje. A csomagolásért külön dijat felszámítani nem szabad, a csomagolási kötelezettség az állami, a szövetkezeti üzletekre és a magánkereskedőkre egyaránt vonatkozik. PÁKÁSZTANYA SZEGHALMON SZEGHALOM — Halász- I vadász tedemmel berendezett pákásztanya nyilt a Sárrét fővárosában, Szeghalmon, a Szeged—Debrecen közötti országút mentén. A sárrét őslakóinak foglalkozását, a halászatot és vadászatot jól illusztráló pákásztanyán, ősi szerszámok, munkaeszközök, trófeák, kitömött madarak diszitik a falakat. A tölgyfaasztalok mellé nyárfatörzsből vájt kanapékat — kagylófoteleket helyeztek, amelyeket eredeti báránybőrökkel takartak le. Jonas osztrák elnök Budapesten BUDAPEST — Franz Jonas osztrák államelnök magyarországi látogatása során Rudolf Krischlaeger osztrák külügyminiszterrel együtt — Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács elnökhelyettesének és Sarlós István, a fővárosi tanács vb-elnökének társaságában fölkereste a budavári főtemplomot is. A rangos vendégeket Fábián János köszöntötte, majd kalauzolta végig a templomon és a múzeumon. Az osztrák államelnök érdeklődését különösen a templom festése, valamint a múzeumban kiállított koronázási kellékek keltették fel.
