Bethlehemi Hiradó, 1970. július-október (48. évfolyam, 27-44. szám)
1970-07-30 / 31. szám
Thursday, July 30, 1970 BETHLEHEM HIRADÖ II. oldal } A MAGYAR MULT NYOMÁBAN . . . ÉVFORDULÓ: A TELEKI Süti mm Vizes temetőkerten tocsogunk keresztül Breuer Oszkár evangélikus lelkésszel. A síremlékek mögött hol eltűnik, hol felbukkan a Mátra felhő borította hegyvonulata. A faluból, Szirákról, kakaskukorékolás és traktorzugás hallatszik. Egyetlen, virágrakosgató asszonnyal találkozunk, amig megérkezünk a Teleki család sírboltjához. — Nyílik a nagy faajtó, s a lelkész megjegyzi: már megint idegenek jártak idebent. Valószínűleg gyerekek lehetnek, kalandot keresnek az elhunytak között. A kápolna ujjáépitve, kifestve fogad bennünket. Itt ravatalozzák fel a falu halót-1 tait, innen kisérik őket utolsó útjukra. Még két nehéz faaj- j tót emelünk fel, s lejárat nyílik a kriptába. Szörnyű látvány fogad. A háború után tűz ütött ki a családi nyugvóhelyen, s ma már csak ha-! mu és pernye hever mindenütt. Teleki László maradványait némiképpen megvédte a fémkoporsó, de még most is állandó háborgatásnak ki- [ téve pusztulnak idelent. A FORRADALOM VEZÉRALAKJA Visszamegyünk a parókiára. A lelkész megfakult anyakönyvben lapozgat, majd elém teszi az évszázada leirt bejegyzést: “Folyó szám: 24. 1861. 8. széki gróf Teleki László néhai gróf Teleki Lászlónak és ’ báró Mészáros Johannának i fia — a hazának dísze és fénye ; meghalt Pesten. Áldás; poraira! Lakhelye Pe3t és Szirák. Neme férfi. Kora ötvenéves. Nyavalya vagy más halálozási neme: Pesten agyonlőve találtatott.’’ * * * ,Pesten agyonlőve találtatott. Egy gyilkos golyó pontot tett a magyar szabadságharc kimagasló vezéregyéniségének életutjára. A halotti végbizonyítvány hivatalos szűkszavúsággal csak ennyit mond. De a történelem mást is feljegyzett róla. Teleki László főnemesi családból származott. Tevékenyen részt vett a reformországgyülések harcaiban és magáévá tette Kossuth politikai nézeteit. 1843-ban a főrendi ellenzék vezetőjévé választotta, majd az Ellenzéki Kör elnöke lett. Az 184S-as forradalom győzelme után a radikálisok egyik vezérének tekintették, ő irányította a köztársaság diplomáciai tevékenységét, s maga is diplomataként szolgált Párisban. A forradalom bukása után külföldön próbált összeköttetései révén anyagi és fegyveres segítséget szerezni az önálló nemzeti törekvésekhez. Az emigrációban Kossuthtal és Klapkával együtt vezeti a Nemzeti Igazgatóság tevékenységét. Forradalmi magatartása miatt a Habsburg-ellenforradalom távollétében halálra Ítélte és jelképesen felakasztotta. Teleki 1860 decemberében álnéven Drezdába utazott, ahol a szász rendőrség felismerte é3 kiszolgáltatta az osztrákoknak. Néhány heti fogva tartás után, tudta nélkül, Ferenc József elé vezették, és a császár szavát vette, hogy tartózkodni fog a politikai élettől. Teleki László igy ir erről Jósika Miklóshoz küldött levelében : “Minden, amit megtehetők, az volt, hogy hazámat továbbra is szolgálni akarom, az ellen emeltem tehát szót, hogy erről lemondjak. Mire az volt a válasz, hogy legalább ideiglenesen, vor der Hand lemondjak. Ezt tehát megígértem.” 1881-ben Teleki László is meghívót kapott az országgyűlés ülésszakára és úgy érezte, ezzel adott szava alól felmentették. Bejelentette: “Nyitva áll előttem a politikai működés tere, semmi sem akadályozhat hazám iránti kötelességem teljesítésében.” Jelenléte azonnal éreztette hatását a politikai életben. Pártja, a “határozati párt” megerősödött, s maga mögé kényszeritette a Deák-féle “felirati” pártot. Teleki programja világos volt: nem kérni, követelni kell a császártól, állítsa vissza a 48-as magyar alkotmányos élet alapjait. HELYE NEMZETÜNK NAGYJAI KÖZÖTT VAN Nem sokkal a döntő szavazás előtt, 1861. május 6-án Teleki Lászlót holtan találták hálószobájában. Az asztalon félben maradt beszéde hevert. Munka közben érte a halál. A jelek öngyilkosságra vallottak, de sokan suttogták, sőt, nyíltan beszélték, hogy a Habsburg-ház titkosrendőrsége gyilkoltatta meg a magyar nemzeti függetlenség e vezéralakját. A gyilkosságra bizonyiték alig akadt. De máig is él a gyanú. Nemrégiben egy idős újságíró, Domokos László ismertette évtizedes adatgyüj-, tő munkájának eredményeit. I Szerinte gyilkosság történt.' A kor idevonatkozó iratait átböngészve nem tudja elképzelni, hogy Teleki politikai szereplésének csúcspontján, a döntő szavazás elől a halálba menekült. Elmondta, kutatásai során az Orvostudományi Könyvtárban megtalálta az egykori “helyszíni szemle” jegyzőkönyvét, amely szerintj a lövés ültében találta szivén a politikust és azonnali halált okozott. A holttest mégis az ágy előtt hevert. Szerinte a lövés iránya is arra enged következtetni, hogy idegen személy fogta a fegyvert. Az idős újságíró kutatásának eredménye újabb történelmi vizsgálatnak lehet ki- i indulópontja. Ez a régen fel;tett kérdéshez gyüjthetné a választ: valóban öngyilkos lett, vagy megölték szabadságharcunk nagy alakját? Ám amig ez a munka megkezdődik, addig évszázados mulasztást kell pótolnunk, hiszen annak az embernek, | aki Kossuthnál is előbb jutott i el a Duna-menti népek föderációjának gondolatáig, aki j hűséges és igen tevékeny ! alakja volt a szabadságharcnak, a küzdelmek idején és a bukás után is — maradványai még mindig méltatlan környezetben hevernek, kité: ve “felfedező gyerekek” háborgatásának, málló, salétromos falak pusztításának. Teleki László helye nemze- I ti történelmünk legnagyobbjai között van. Mielőbb gondoskodni kell, hogy örök nyugvóhelyét is nemzetünk nagyjai között jelöljék ki. Esztergomi László Megtörtént Még a legnehezebb, legkritikusabb időszaknak is megvan a sajátos humorai Községünk lakosságát az árvizveszély miatt junius 13- án kitelepítették. Néhány nap múlva a rendfenntartó járőr egy négyéves fiúcskát talált ! az egyik udvarban, i — Hát te még itt vagy ? — kérdezték tőle. — Itt! — felelte a fiúcska. — És anyuka is itt van, de azt nem találja meg senki, mert belebujt a padláson a tévédobozba! Fazekas Éva Dévaványa Terjessze lapunkat! A módéra méregtaa kutatója Hetvenöt éve, 1895. junius 22-én született Balázs Gyula toxikológus, a heveny mérgezések vizsgálati módszereinek európai hirü kutatója. A heveny toxikológiai — mérgezési — esetek mindennaposak. Igen gyakori — egyebek mellett — a mértéktelen dohányzás okozta nikotinmérgezés. Tünetei: fejfájás, émelygés, szívdobogás, verejtékezés. Az első átmeneti segély: erős feketekávé, a fejre hideg borogatás. A továbbiakat pedig az orvos végzi. Minél hamarabb! Hasonlóképpen már kis mennyiségű alkohol következtében is lehet súlyos mérgezés. Az eszméletét vesztő, “holtrészeg” az ingerekre nem reagál. Pulzusa könnyen elnyomható. Hőmérséklete csökken, lélegzése “felületes”. A sürgősen hivott orvos megérkeztéig a mérgezettett helyes lefektetni, fejét felpócolni, hogy a légutakba semmi ne kerüljön, ami esetleg szövődményeket okozhat. * * * Száz esztendeje fedezte fel Liebrich az első altatót: a klorálhidrátot. S azóta toxikológiai gyakorlat az altatómérgezés gyógyítása. Noha az altatók előírástól eltérő használata is mérgezett, mégis a páciensek többsége öngyilkos. A különféle altatók különféle módon mérgezik a szervezetet, ezért semlegesítésük esetenként más és má3. A látszólag nyugodtan alvó mérgezett is szakszerű orvosi segítségre szorul. Élesztősét helyes az orvos értesítésével egyidejűleg azonnal elkezdeni. * * * A modern méregtan vizsgálati módszereinek egyik nemzetközileg elismert kidolgozója volt Balázs Gyula. A vizsgálatnak eredményeiről száznál több tudományos cikket publikált magyar és külföldi orvosi szaklapokban. — Foglalkozott a vegyi harcanyagok okozta mérgezésekkel, az egyes heveny mérgezések kezelésével és a speciális elsősegélynyujtási, ápolási eljárásokkal. A Korányi Frigyes és Sándor kórházak főorvosaként 1961-ben Budapesten halt meg. NEVESSÜNK Egy fiatalember rohan a randevúra: — Szia Chantal, szeretsz még? — Mindenekelőtt, a nevem Helene — válaszol hűvösen a leány. — Ó, elnézést, elfelejtettem, hogy ma péntek van. * * * Egy angol gőzhajó süllyedőben van. — Mentőcsónakot vízre!— kiáltja a kapitány. Ebben a pillanatban egy utas közeledik a kapitányhoz: — Bocsánat, uram, megmondaná, hogy melyik a dohányosok mentőcsónakja? * * * Egy skótnak elromlott az autója, meg kellett javítania. Kisfiát a szomszédba küldte, hogy hozzon egy baltát. A gyerek csakhamar azzal jött vissza, hogy a szomszédnak nincs. Felháborodva mondta az apa: — Hagyd a csodába ezt a zsugorit, hozd ide a mi baltánkat a kamrából.* * * A vállalatvezető behivatta a titkárát és megkérdezte tőle: — Megtelefonálta a feleségemnek, hogy ma este nem tudok hazamenni?” A titkár: — Igen. A vállalatvezető: — S mii mondott ? A titkár: — Megkérdezte, hogy biztosan számithat-e'erre! J GABNAI KATALIN: Billeg az utca Billeg az utca, lucskos a járda, tetőled nékem több jó is járna. 1 Az utcaseprők háttal a napnak, söpriikaszával 1 sarat aratnak. I Szántanak, vetnek az áiviz sújtotta falvakban SZATMÁRNÉMETI—Megkezdték a földművelést a szatmári táj tavasszal árvízzel borított területein: Kisar, Nagyar, Komlódtótfalu, Csegöld, .Jánkmajtis, Fehérgyarmat, Zsarölyán községek hívtárában. Nagy teljesítményű gépekkel láttak hozzá az iszaphordalék eltávolításához, hogy újra alkalmassá tegyék a földeket a vetésre. Több száz traktor látott munkához a szatmári árvizes táj negyven községének határában. A viz alatt volt területeken a megmaradt őszi árpa aratását is megkezdték.
