Bethlehemi Hiradó, 1970. július-október (48. évfolyam, 27-44. szám)
1970-07-23 / 30. szám
Thursday, July 23, 1970 BETHLEHEM HÍRADÓ S. oldal FEKETE ISTVÁN ÍRÓ HALÁLÁRA ELMENT A NAGY IGAZMONDÓ! Ma: IVÁN! ZOLTÁN Tegnap még híranyag volt. Magyar Amerika egyetlen napilapjában. S most lám, érzéseimben kidagad az emlékezés: Meghalt Fekete István iró, temették Budapesten. Az ilyesmi mellett nem lehet napirendre térni könnyedén. Fekete István, sok könyv, megfilmesített regény szerzője, a budai Tárogató utcából átköltözött Farkasrétre. S gondolom, ha az állatok is felvonulhatnának, most kikisérték volna őt utolsó útjára. Mint valami Walt Disney filmben szokás: mada- Iváni Zoltán rak és négylábúak, Hófehérke palástját — ezúttal Fekete István koporsóját — levegőbe kapnák! Ki volt ez az ember. És mit irt? Az állatokat. S benne minket embereket figyelmeztetően. Arra, hogy ha az élet célját, értelmét, a mi végre vagyunkat keresnénk napi elfoglaltságunkban, jól felfogott hit, erő kérdésében, az azon túli Universum, mint helyes tapogatózás és irány, nyitva van mindig előttünk, ismeretlenül is. E’ nagy hangvétel miatt maradt ő érintetlen, a második világháború vérzivatarában. Azelőtt is — úgy polgári foglalkozásként — a földművelésügyi minisztérium tisztviselője volt. Azután is. Mintha az “állandósult igazság” értékelte volna. S ezen felül, Írásaiban azt, hogy aki alázattal néz a valóságba — mert Írásai nem mesék, hanem életigenlések — nem téveszthet célt. HuSz éves sem volt, amikor 1914-ben első írása megjelent, Sik Sándor “Zászlónk”-jában. S azóta is megszakítás nélkül ir, s Írásait szerették és szeretik. Miért ekülönös sors? Ami hazájában élő írónak osztályrészéül jutott? A sok megrázkódtatás ellenére ? Azért, mert ő Fekete Pista volt. Az egykori Eszterházy birtokon felnőtt gazdatiszt, majd a kunszentmártoni “halászati iskola” tanára. Aki élete kenyérkereseti utján túl lényegében az Írásnak élt, — s népének. Sokszor kapott el az élmény, valahányszor könyvei kezembe kerültek. Otthon, de különösen idekínt, az emigrációban. Ahol amugyis fájdalmasan és gyorsan kihalnak az emberből a régi szépségek. Az illatok, hangok, s még a szagok is. Melyek egy hely, viz-domb-völgy-patak kanyarjából élnek bennünk. Fekete István ezt nemcsak honvágyra szánva szólaltatta meg. Hanem örökérvényűen. Amikor “Kele” gólyáról, “Hu” bagolyról, “Vük” rókáról, “Bogáncs” puliról irt, tette úgy, hogy a mindennapi szemet-szemért igazoló “és élni kell” valóságán túl, beszéltette is regénybeli hőseit. Bizonyságot téve az érzelmeken a földön túli Universum ismeretlenségében a sóhajtás erejéből. Ezért lehetett lelket és testet egyaránt elfoglaló készséggel és rátaláló erővel olvasni őt. Egy ember ment el ma otthon. Közülünk. Akik egyek szeretnénk lenni az otthoniakkal — idegenben is. Egy ember, akinek ismert irói neve mellé, úgy életrajzféleként, mint örök “nem tehettem mást” — mementójaként kaptunk ki pár adatot most életéből. Egy emberét, ki tudását, tehetségét a végesen felüli világba helyezte. S mutatta, hogy állatnak lenni nem is olyan egyszerű. Nekünk embereknek. Mert az nem kívánja a bocsánatkérést is, a rá késsel támadókra. Göllén született, Dunántúlon. A Mosonmagyaróvári gazdasági iskolát végezte. Majd Majláth György gróf birtokán, később Bakócán, Ajkán gazdatiszteskedett. És a grófi birtok háziorvosá-MRS. L. — Egy amerikai barátnőm mindig azt mondja, hogy őt hidegen hagyják a férfiak, nem érdeklik a férfiak, neki nem kell szerelem. Én nem tudom elképzelni, hogy igaz lehet-e ez. Jól tudok angolul és adott könyveket, amelyekben orvosok és más tudósok is magyarázzák ezt, de én nem tudom ezt elhinni. VÁLASZ — Nem vagyok olyan okos, mint a tudósok, tisztelem is a tudományt, de szerintem a probléma megfejtése: az a nő hideg, aki még nem találkozott olyan férfivel, ajki fel tudná gyújtani. * * * JERSEY CITY — Elvált asszony voltam és özvegy férfihez mentem feleségül, 8 éves lánya van. Nálunk a szülői házban az édesanyám nagyon jó volt hozzánk, gyerekekhez, és én is próbálok úgy bánni a kislánnyal, ahogyan a z édesanyám bánt velem. Segítek neki az iskolai leckében, nem spórolom el tőle a pénzt, hogy szépen öltözzön, a holmiját rendben tartom. Nagyon szereti az édességet és mindig veszek neki valamit. A férjemtől heti zsebpénzt kap és ha elfogy, titokban mindig adok neki egy kis pénzt, az édesanyám is ezt tette. Sajnos, akármit teszek érte, mégis érzem, hogy még most, félév után is idegennek érez, néha nem fogad szót, rossz. Gondolkodok ezen és nem tudom, hogy én vagyok a hibás, vagy a kislánynak ilyen a természete és ezen nemtudok segiteni, pedig az nagy baj lenne a házasságomra. GONDOLATOK Némely dolgot el kell hinni, hogy lássa az ember. * * * Emberségesnek lenni erény legyen, ne mentegetőzés. * * * Minden menyasszony próbababa. * * * Bölcs is lehet őrült, ha szerelmes. * * * A buta reklámra minden értelmes ember felfigyel. VÁLASZ — Nyugodjon meg, nem maga a hibás. De a kislány sem. Félév rövid idő ahhoz, hogy megszokja és valóban anyát lásson magában. Lassacskán kell megszokniok egymást. Ezt nem lehet sürgetni, erőszakolni. Idő kell hozzá. A gyereknél szinte természetes, hogy az elején bizalmatlan ahhoz, aki az anyja helyére lépett. Bizonyosfajta tudatalatti féltékenység is él benne, ez is táplálja idegenkedését. Sok türelemmel, gyengédséggel kell áthidalni ezt az átmeneti időt, A mostoha mindig kényes helyzetben van. Ha túlságosan sokat enged meg a gyereknek, akikor elrontja. Ha nem enged meg neki mindent és olyan gyengéd szigorral bánik vele, mint az édesanyja tenné, akikor azok, aikik. csak felületesen nézik a nak leányát feleségül véve Budapestre költözött. Mint a földművelésügyi minisztérium vadászati felügyelője. Az is volt. 1932-től 1948-ig. Aztán tanárkodott. Egymás után megjelent könyvei burkolták ki őt, a hivatali elfoglaltságból. Ostrom alatt kibombázott sashegyi házából, Rajnay Gáborhoz, az ismert színészhez költözik, a Tárogató utcába, az első emeletre. S vele van Bogáncs, a pulija, kiről legnagyobb sikerű regényét irta. És eme “egyszerű” életben ne felejtsük el a legcsodálatosabbat. Az irót, aki tegnap vagy nap, de mindenkinek kellett. Aki minden “bestseller” volt. Utóbbi éveiben legszívesebben Szigligetre járogatott le. Télen — nyaralni. A nagy csendbén. A hó szűzi tisztaságában. Egy szó mint száz, irodalmunk nagy vesztesége Fekete István hagyakozása csak az lehet, hogy aki alkotni akar, ne csináljon mást, csak nézzen önmaga köré — otthon vagy idegenben. Mert a regényeiben elevenült és szinte érthető beszélésükkel szereplő állatok is igy teszik. S ez ellen, véges viharoknak — amolyan émber által támasztottaknak, alig ha van beleszólásuk. dolgot, rögtön azt mondják, hogy rossz mostoha. Nem könnyű megtalálni az egyensúlyt, de azért lehet. A gyerekkel kapcsolatos fontosabb kérdéseket beszélje meg a férjével. A mindennapi kérdésekben azonban legyen önálló és határozott, a gyerek akkor gyorsabban tudomásul veszi, hogy maga az anya a házban. Ez növeli a tekintélyét és mivel látja, hogy maga dönt a dolgaiban, önkéntelenül is közelebb kerülnek egymáshoz. Természetesen aznban nem a tekintély, hanem a szeretet, a bizalom megszerzése legyen a fontosabb. Azt pedig ne nagyon vegye a lelkére, ha rosszalkodik, makacs vagy szófogadatlan és emiatt boszszankodnia kell. Ilyesmi édesanyával is megtörténik, nemcsak mostohával. írja, hogy jól bánik vele, gondozza ruháit, segíti a tanulásban és pénzt is ad neki. Ez mind szép, jó és helyes, de azért igyekezzen minél több szeretet nyújtani neki, az mindennél többet ér. Levele mutatja, hogy mennyire foglalkoztatja a probléma. Ebből is látszik, milyen komolyan veszi a kötelezettségét. Az eredmény nem is fog elmaradni. Azon nem tud változtatni, hogy nem szülőanyja a gyereknek, de biztos, hogy második jó anyja lesz és ő is megérzi magában ezt. Tartson ki, akármennyi türelem is kell hozzá. - i ■ • * * * MRS. S. L. — Látom, hogy a Lelki Klinikában sokan röviden kérdeznek. Én. sem mesélem el az egyéni problémámat és röviden csak annyit kérdezek, hogy kötelessége-)e a feleségnek és a férjnek kritizálni egymás hibáit. VÁLASZ — Válaszom nem sokkal hosszabb, mint a kérdése. Kritizálni nem kötelesség, de lehet és tapintatos formában helyes is. Ezzel szemben a gyakorlat mégis azt mutatja, hogy a házasság áltlában akkor zökkenésmentes, ha a partnerek észreveszik egymás jótulajdonságait, egymás hibáit azonban nem látják meg — többnyire azért, mert a békesség kedvéért nem akarják meglátni. ...tAw * * * A. — Van egy fiú ismerősöm, nagyon kedvelem, csak félek, mert tudom, hogy előttem már sok lánnyal járt, azután otthagyta őket. Nekem azt mondja, hogy engem igazán szeret és hü lesz hozzám. Bizhatok benne? VÁLASZ — Sok férfi szeret virágról-viragra röpködni, szebb virágért, frissért cserben hagyja a másikat, a régit. Van köztük olyan is, aki végül megmarad egy mellett. A maga helyében óvatos lennék. Próbálja ki. Legyen tartózkodó a gyengédséggel, ne engedje, hogy túlságosan közel kerüljön magához. Ha nem szalad rögtön a másik lány után, hanem türelmesen vár, akkor kiállta a próbát és valóban maga az a bizonyos igazi.
